Életében az Amerikai Egyesült Államokban 1093, míg az egész világot nézve 2332 szabadalmat nyújtott be, ezért sokan úgy hivatkoznak rá, mint "A feltaláló".

Születésnapja 1983 óta a Nemzeti Feltalálók Napja (National Inventors' Day) az USA-ban.

Tízévesen laboratóriumot rendezett be, majd otthagyta az iskolát, és újságot árult vonaton. 1868-ban távírászként kezdett foglalkozni a távíró tökéletesítésével. 1876-ban fölállított laboratóriumában szabadalmakat kísérletezett ki és lett ezáltal a világ legtermékenyebb feltalálója.

Ellentmondásos ember volt: egyszer jókedvű, máskor pedig zsarnok a kollégáival és a családjával egyaránt.

1876-ban Szénpormikrofonjával megnövelte a Bell-féle telefon hatótávolságát, 1878-ban szabadalmaztatta a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközt, a hengeres fonográfot.

1879-ben föltalálta a szénszálas izzólámpát. 1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New Yorkban. Mozgóképvetítőt szerkesztett 1889-ben, és tökéletesítette a lúgos nikkel-vas (NiFe) akkumulátort.

1909-re Edison lett a tengeralattjárók és más járművek telepeinek fő szállítója. Munkatársai közé tartozott (többek közt) Puskás Tivadar és későbbi nagy ellenfele, Nikola Tesla is.

Híres volt sokoldalúságáról: foglalkozott cementgyártással, kísérletezett röntgensugárzással, az autógyártó Henry Ford T-modelljeihez készített elektromos önindítót, az első világháború idején (1914-1918) pedig a haditengerészetnek is dolgozott.

Híres mondásai: A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték.

Ma rá emkékezünk:

Milan, Ohio, 1847. febr. 11. - Glenmont, New Jersey, 1931. okt. 13.

Ha tetszett a cikk, ossza meg Facebook oldalán!