A biztonság érdekében fontos tisztában lenni az erre az időszakra leginkább jellemző veszélyekkel és a baj megelőzésének lehetőségeivel, erre hívja fel a figyelmet a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Általánosságban. A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és/vagy dörgő, esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Zivatar esetén rendkívül veszélyes kísérőjelenségek is kialakulhatnak, mint például nagyméretű jég vagy erős széllökés, emellett a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is problémát jelenthet.

A villámcsapásról. Az emberek legnagyobb része, legyen az felnőtt vagy gyerek, fél a villámlástól, hiszen rengeteg olyan esetről hallottunk már, amikor a villám nagy pusztításokat végzett. Manapság már sokkal nagyobb biztonságban vagyunk, nem veszélyeztet bennünket annyira a villámcsapás, mint régen élő rokonainkat, ugyanis a házak villámhárítóval vannak ellátva, így elég bent tartózkodnunk, s nincs mitől félni. Azonban előfordulhat, hogy olyankor kap el egy hatalmas vihar, amikor a legkevésbé számítanánk rá, ráadásul egy perc alatt jön, így még időnk sincs arra, hogy behúzódjunk valahová. Akiket villámcsapás ér, többnyire súlyos égési sérüléseket szenvednek. Fontos tudni, hogy a villámcsapás leginkább az exponált helyen - hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen - tartózkodókat veszélyezteti. Ahogyan a felhőből kiinduló villám a talaj felé halad, a legrövidebb utat keresi - és időnként előfordul, hogy ez egy magában szabadon álló ember testén át vezet. Ez fájdalmat, égési sérüléseket és akár sokkot is előidézhet, de ennek ellenére a villámcsapás energiájának nagy részét a talaj fogja fel. Ahhoz, hogy a problémát megelőzzük, fontos az alábbi szabályok betartása:
•Ha nagy villámlással járó vihar közeleg, mindenképpen húzódjunk be lehetőség szerint zárt helyre - ne magányosan álldogáló fa alá.
•Ha gépkocsiban ülünk, az ablakokat zárjuk be, a fém részeket ne érintsük meg.
•Hagyjuk el a kimagasló vagy exponált helyeket.
•Barlang, mélyedés akkor nyújthat védelmet, ha legalább 1,5 méter mély.
•Kerüljük a nedves talajt, azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.
•Kerüljük a kőomlás veszélyes szakadékokat.
•Védekezhetünk úgy is, ha 10-30 cm vastag szigetelőrétegre állunk (száraz kő, ruhanemű).
•Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni, mert a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a villámcsapás veszélye is itt a legnagyobb.

A szél. Sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat, például szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket, súlyosan megrongálhatja az elektromos vezetékeket, könnyűszerkezetes épületeket összedönthet, közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő, fákat törhet ki. Mi a teendő szélviharban?
•Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
•Helyezkedjünk távol a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
•Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
•Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
•Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
•A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
•Leszakadt villamos távvezetéket megközleíteni életveszélyes!
•Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
•A háziállatokat zárjuk be.
• Vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat az udvarról, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.
•Az épületek ajtóit, ablakait zárjuk be.
•Lehetőség szerint ne menjünk ki a szabadba.
•Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
•Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.

A vízpartokon leggyakrabban a hirtelen jött viharok jelentenek veszélyt a vízben és a vízparton tartózkodókra. A hazai nagy tavakon viharjelző rendszert működtet a katasztrófavédelem az itt tartózkodók tájékoztatása és biztonsága érdekében. Az I. fokú viharjelzés – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni. A II. fokú viharjelzés – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos. Általános szabály, hogy vihar idején csónakázni, fürdőzni életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!