A ragadozó hüllő egy horgász hálójába akadt a magyar tenger déli partszakaszán. Illegálisan tartott és felelőtlenül szabadon engedett egyed lehet a veszedelmes hüllő. Magyarországon idegenhonosnak számít ez a veszélyes faj.

(Címlap fotó:Az inváziós aligátorteknős hihetetlenül jól alkalmazkodik a környezetéhez, a Balaton ideális élőhely a veszélyes faj számára -Wikimedia CommonsWikimedia Commons)

A horgász a Balatonszárszó és Balatonöszöd közötti partszakaszon egy összekötő vizesárokba merítette a hálóját abból a célból, hogy apró csalihalakat fogjon. A hálóba azonban nemcsak apróhal akadt, hanem egy furcsa jövevény, egy aligátorteknős is. A tapasztalt horgász hálójába került 20 cm hosszúság körüli aligátorteknős a kőröshegyi Teknős Parkba került hét másik, a Balaton környékén fogott fajtársai mellé.

Az inváziós aligátorteknős hihetetlenül jól alkalmazkodik a környezetéhez, a Balaton ideális élőhely a veszélyes faj számára.

Magyarországon a hatályos jogi szabályozás az aligátorteknőst különösen veszélyes állatfajnak minősíti, ami miatt csak állatkert, vagy cirkuszi menazséria tarthatja, magánszemély azonban nem. A Balatonból most kifogott példány ezért feltehetően egy olyan illegálisan tartott aligátorteknős lehetett, amelytől felelőtlen tulajdonosa úgy akart megszabadulni, hogy a tóba engedte.

A kőröshegyi Teknős Park vezetője, Pécsi Tibor a vg.hu -nak nyilatkozva elmondta, hogy ha bárki olyan teknőssel találkozik, ami nem őshonos faj, ne engedje szabadon az állatot, hanem vegye fel a kapcsolatot a Teknős Parkkal, amely otthont ad és gondozza ezeket az idegenhonos teknősöket, amelyek szabadon eresztve komoly károkat okozhatnak a környezetüknek.

Az aligátorteknős falánk ragadozó, ami az embernek is súlyos sérüléseket okozhat. Egyetlen harapással képes lemetszeni egy felnőtt ember ujjait.Fotó: Wikimedia Commons/Smee

Az aligátor, vagy harapós teknős (Chelydra serpentina) eredeti hazája az észak-amerikai kontinens. A zoológusok jelenleg két alfaját különböztetik meg, az északi elterjedésű törzsalakot, valamint a déli, vagy floridai alfajt. Az Egyesült Államok és Kanada területén elterjedt aligátorteknősök betelepítés okán Kínában, Japánban és Tajvanon is elterjedtek. Egyes ázsiai régiókban már úgy elszaporodott, hogy inváziós fajként tartják számon. Az utóbbi években Európában, és így Magyarországon is többször befogtak természetes élőhelyeken fellelt aligátorteknősöket, amelyek terráriumban tartott, és szabadon engedett példányok lehetnek.

Az aligátorteknős falánk ragadozó, ami az embernek is súlyos sérüléseket okozhat.

Mivel az aligátorteknős hihetetlenül jól alkalmazkodik a környezeti körülményekhez, ezért gyorsan képes elszaporodni az eredeti élőhelyén kívül is. Magyarországon a Balaton és környéke különösen ideális életkörülményeket kínál az aligátorteknősök számára, ezért esetleges elszaporodásuk rendkívül súlyos ökológiai problémát jelentene.

Az aligátorteknős falánk ragadozó, amely szinte mindent elfog ami kisebb nála. Noha fő táplálékát a halak alkotják, de elejt más hüllőket, kétéltűeket, sőt kisebb emlősöket is, és nem veti meg a dögevést sem.

Gyakran összekeverik rokonával, a nála nagyobb keselyűteknőssel.
Átlagos hosszúsága 25 és 49 cm közötti, nagyobb példányai pedig elérhetik a 36 kilogrammos testtömeget is. Gyakran és tévesen összekeverik rokonával, a nagyobb 80 cm-re is megnövő keselyűteknőssel (Macrochelys temminckii). Szájának rendkívül éles szarukávái veszedelmes fegyvernek számítanak, amelyekkel egy felnőtt ember ujjait is képes akár egyetlen harapással letépni. Éppen ezért az esetleges szabadban talált példányait sohase próbáljuk meg kézzel megfogni.