Nem ez az első eset, amikor az autósport az adóhatóság látókörébe kerül. Az elmúlt években egymást érték a pénzügyi botrányok a ralisport körül, a sportág az adócsalók fontos terepe lett. A szakági szövetség a nevezési és egyéb szabályok szigorítását tervezi, hogy elejét vegye az autósport megítélése szempontjából nagyon káros ügyeknek.

Nullás igazolással lehet csak versenyezni

Több mint félmilliárd forintot követel a Herczig Autósport Kft-től az adóhatóság. A NAV illetékes igazgatósága még tavaly november végén indított végrehajtást a vállalat ellen, majd januárban a cég a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók listájára is felkerült, méghozzá az elég előkelő nyolcadik helyen. A társaságnál

a NAV 161 millió forintos adóhiányt, és további 350 millió forintnyi jogkövetkezményt állapított meg.

Utóbbiról a G7 kérdéseire az adóhatóság azt írta: a jogkövetkezmény az ilyen esetekben mindig az ügyhöz kapcsolódó bírságok és a késedelmi pótlék együttes összege.

A Herczig Autósport Kft. listán való szereplése azért érdekes, mert egy olyan szektorban ténykedik, ahol az elmúlt években elég gyakran talált problémákat az adóhatóság. A cég ralipilótákat versenyeztet. Többségi tulajdonosa és névadója a sportág egyik legismertebb hazai alakja, a négyszeres magyar ralibajnok Herczig Norbert, aki az elmúlt években az Európa-bajnokságon és a rali-világbajnokság WRC2 kategóriájában is kipróbálta magát. A vállalatnak azonban más versenyzői is vannak, illetve voltak még az előző szezonban.

Herczig Norbert és navigátora, a 78. Lengyelország Ralin 2022. június 11-én. Fotó: MTI/PAP/Tomasz Waszczuk

A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) főtitkára Kis György a G7-nek azt mondta, hogy tavaly hat, egészen pontosan három pár licencet adtak ki a cégnek: három versenyzőjüknek illetve navigátoraiknak. A versenyengedélyek kiadásának a feltétele a nullás igazolás, tehát, hogy az érintett vállalat igazolja, nincs adótartozása. Kis György tájékoztatása szerint 2023 februárjában ezt a Herczig Autósport Kft. meg is tette, azaz tavaly év elején a jelek szerint még nem volt tartozásuk a NAV felé.

A csapatok versenyzőit elvileg évközben is megfoszthatták volna a versenyengedélyüktől, ha kiderül, hogy köztartozást halmoztak fel, ám ilyenre a Herczig Autósport Kft-nél több okból sem került sor 2023-ban. Kis György azt mondta: a szövetségnek nincs arra lehetősége, hogy folyamatosan monitorozza az összes versenyzőt, így csak akkor értesülnek hasonló ügyekről, ha az illetékes hatóságok tájékoztatják őket. Ez viszont – mivel elég szenzitív üzleti információkról van szó, és a törvényi előírások is szigorúak – jellemzően csak akkor történik meg, ha valamilyen módon a szövetség is érintett: vagy ők tették a feljelentést, vagy valamilyen szerződésük van a vizsgált vállalattal, ami miatt a hatóság adatokat kér be tőlük. Az ilyen eseteket viszont azonnal kivizsgálják, és a belső szabályzat szerint az érintett céget – ha valóban adótartozása van – kilencven napon belül ki is zárják.

Utóbbi a Herczig Autósportnál nem is nagyon lett volna megvalósítható, hiszen amikor a NAV-végrehajtás elindult a cég ellen, az idény már véget ért. Ráadásul december 31-gyel a versenyengedélyek le is jártak, és ezeket a fejlemények ismeretében nem fogják meghosszabbítani, illetve 2024-ben újra kiadni – mondta a G7-nek a főtitkár.

Évekig nem volt bevétel

Az nem teljesen egyértelmű, hogy mi vezetett a végrehajtáshoz, illetve, hogy mikor és hogyan halmozott fel ilyen összegű adóhiányt a cég. A vállalatnak 2017 és 2021 között nem igazán mutatott életjeleket. Árbevétele egyáltalán nem volt ebben az időszakban, és érdemi nyereséget is csak 2020-ban mutatott ki, egy a beszámolóban nem részletezett közel 75 millió forintos bevételből. A korábbi években és 2022-ben azonban több százmilliós árbevétellel működött a vállalat, eredménye pedig a néhány milliós profit, és a néhány tízmilliós veszteség között mozgott.

A NAV-ot és a vállalatot is kérdeztük az adóhiány okairól. A hatóság a konkrét ügyről adótitokra hivatkozva nem árult el részleteket, míg a vállalattól mindössze annyit írtak kérdésünkre:

„Az ügy jelenleg nem tisztázott. A jogi eljárás folyamatban van. Döntés egyelőre nem született. Azok lezárásáig nyilatkozatot nem kívánunk tenni.”

Mindenesetre a cég versenyzőinek az előző idényben már nem sikerült maradandót alkotniuk. Herczig Norbert szezonja a világbajnokságon egy verseny után véget ért, és a vállalat által versenyeztetett többi pilóta is elég hátul végzett azokban a bajnokságokban, ahol elindult. Herczig ugyanakkor szeptemberben még arról beszélt, hogy 2024-ben az Európa-bajnokságra szeretnének visszatérni.

Emellett az sem egyértelmű, miből tudná kifizetni a cég a tartozását az adóhatóság felé. A NAV lapunknak azt írta, hogy a behajtás eredményessége mindig a konkrét adózó vagyoni-jövedelmi (bevételi) helyzetétől függ. A Herczig Autósport Kft-nél pedig – legalábbis az elérhető legutóbbi adatok szerint – ez nem ad okot bizakodásra. 2022 végén a vállalatnak mindössze szűk 25 millió forintnyi készpénze volt, de teljes eszközállománya sem érte el a 60 milliót, miközben hitelezői 44 millió forintot vártak tőlük.

Túlárazott reklámok, bukó cégek, strómanok

A Herczig Autósport ügye nem az első eset, amikor a ralisport az adóhatóság látókörébe kerül: az elmúlt években több komolyabb adócsalási ügy is volt a sportágban. A G7 is többször írt már olyan sztorikról, amelyekben az autóversenyzés is érintett volt. Öt éve többrészes cikksorozatban mutattunk be egy borsod megyei hálózatot, amely a szervezet működtetésében résztvevő, vagy azt ismerő forrásaink elbeszélése alapján éveken keresztül raliversenyek és autók segítségével csalt adót. De volt hasonló ügy a pár hete négyéves börtönbüntetésre ítélt korábbi ásványvízkirály cégénél is.

Az elbeszélések, és a NAV hasonló esetekről írt beszámolói alapján

a csalók túlárazott reklámokkal kerülték el az adófizetést.

A módszer alapja az volt, hogy a hirdető cégek évi több tízmillió forintot fizettek olyan, raliautókon elhelyezett reklámokért, amelyek piaci értéke legfeljebb néhány százezer forint lehetett, majd a kifizetett összeg jelentős részét utólag visszakapták.

A hirdető cég, pontosabban annak tulajdonosa így adófizetés nélkül juthatott hozzá a jövedelméhez. A reklám díját ugyanis költségként számolta el az érintett vállalat, így az csökkentette a bevételét, és sem áfát, sem nyereségadót nem kellett utána fizetni. Nem is beszélve az esetleges ehóról és személyi jövedelemadóról, amit a felvett osztalék után csengetett volna ki. Egy vállalattulajdonos a legálisan leadózott jövedelemnek még akkor is durván másfélszeresét vehette ki így a cégből, ha a pénz 10-20 százalékát (információink szerint jellemzően ennyi volt a díj) jutalékként a közvetítő társaságnál hagyta.

Még egyszerűbb volt a történet, ha nem a tulajdonos akart így spórolni, hanem egy cégvezető próbált sikkasztani. Ilyenkor egyszerűen kifizette a díjat a vállalat kasszájából, majd a visszaosztott pénzt zsebre vágta.

A hirdetők szempontjából tehát elég tiszta a kép: a módszerrel több tíz-, ha nem százmillió forintnyi adófizetést lehetett megspórolni, vagy a cégvezetőknek elsikkasztani. Alapesetben azonban, ami az egyik oldalon nyereség, az a másik oldalon veszteségként jelentkezik. A túlárazott, költségnövelő és adócsökkentő reklám a hirdetési felületet biztosító cégnek bevétel, amely után az adókat ugyanúgy be kell fizetni. Itt jött azonban a nagy trükk (és maga a csalás): erre ugyanis nem került sor.

Persze a csalók próbálták megnehezíteni az adóhatóság dolgát, és elrejteni a pénz útját. Az ismert ügyek alapján a csaló hálózatok úgy kerülték el az áfa (illetve tulajdonképpen minden adó) befizetését a reklámok után, hogy

létrehoztak egy 5-6 cégből álló láncolatot, amelyen végigfolyatták a pénzt, majd a lánc utolsó vállalatát az adó befizetése nélkül bedöntötték.

Az elbeszélések szerint ezután ezt az – úgynevezett bukó – céget legtöbbször egy nincstelen strómanokra íratták, így az adócsalás haszonélvezői már rég házon kívül voltak, mire az érintett vállalatra felfigyelt a NAV.

Egy időben ez a fajta adócsalás tényleg nagyüzemben zajlott. Korábbi forrásaink szerint volt olyan raliautó, amelyen mintegy harminc cég hirdetett, tehát papíron egy idényben, konzervatív becsléssel 700-800 millió forintnyi reklámot helyeztek el a járművön. A hirdetők közül sem sokan ismertek mértéket: a borsodi történetnél találtunk olyan vállalatot, amely éveken keresztül bevételének jóval több mint negyedét fordította – a jelek szerint főként ilyen – hirdetésekre.

Milliárdos ügyek

Az ügyeket a hatóságok is elkezdték felgöngyölíteni, és többet közülük összevontak.

A Baranya Megyei Főügyészség 2019-ben 69 személlyel szemben emelt vádat üzletszerűen elkövetett sikkasztás és költségvetési csalás miatt, a megye történetének egyik legnagyobb büntetőügyében.

A 600 oldalas vádiratot külön könyvként kellett bekötni, az okozott kárt pedig 9 milliárd forintra becsülték.

Ebben az ügyben a bírósági eljárás azóta is zajlik. Kutas Tamás, a vádat emelő Baranya Megyei Főügyészség szóvivője a G7-nek elmondta: a pécsi törvényszéken nagyjából havonta vannak párnapos tárgyalási etapok. A törvényszékről azt az információt kaptuk, hogy a következő tárgyalás február közepén lesz, ám ítélet még ekkor sem várható, egyelőre a tanúk kihallgatása és hangfelvételek bemutatása zajlik.

Nem ez azonban az egyetlen ralisportot érintő büntetőeljárás. 2022 novemberében a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség is vádat emelt egy hasonló ügyben, néhány héttel később pedig a NAV számolt be egy újabb ralis adócsalásról.

A szövetség is lépne

A botrányok a teljes autósport megítélése szempontjából károsak, és ezt az MNASZ vezetése is látja, így próbálnak is tenni ellene – mondta lapunknak Kis György. A főtitkár hozzátette, hogy a már benevezett csapatok ellenőrzésére ugyanakkor korlátozottak a lehetőségeik: miután a hatóságoktól – a már említett okokból – ritkán kapnak információt, jellemzően csak a nyilvános adatbázisokra támaszkodhatnak. Éppen ezért inkább a nevezés előtt próbálják kiszűrni az olyan cégeket, amelyekkel probléma lehet. Ennek egyik eszköze a nevezési idő rövidítése lehet. Korábban előfordult ugyanis, hogy egyes csapatok a májusi mérlegleadás után új céget alapítottak és azzal újra beneveztek, vélhetően, mert a korábbi vállalat már nem tudta volna teljesíteni a feltételeket.

„Ezt elkerülendő dolgozunk azon, hogyan tudnánk a jelenleginél is jobban beszabályozni a tagfelvételt”

– mondta a főtitkár. Utóbbit nem segíti azonban, hogy a sporttörvény ebből a szempontból elég megengedő, így aki jelentkezik és elfogadja az alapszabályt azt a szövetségnek fel kell vennie.

Hosszabb távon abban lehet bízni, hogy a folyamatban lévő eljárások, és azok következményei a jövőben elrettentik a csalókat. A 5-10 éve jól működő hirdetés-túlárazás most már egyre kevésbé használható, a hatóságok külön figyelnek az árulkodó jelekre. A NAV legutóbb már az online számlaadatokat elemezve vett észre egy ilyen csalást, ami azt jelenti, hogy egyre könnyebb kiszúrni a sémákat.