Látva a gazdasági leépülést és a fiatalok elvándorlását, mindennél fontosabb lett mára, hogy a fejlődés mellett tegyük le a voksot.

Amikor a jelenlegi baloldali pártok hangadó vezetőinek múltjára tekintünk szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy aktív részesei voltak annak a folyamatnak amelyről cíkkünk szól.

Gyurcsány Ferenc MSZP-beli villámkarrierjétől az őszödi beszédig -origo.hu

Amikor a Magyar Szocialista Munkáspártból egyszeriben Magyar Szocialista Párt (MSZP) lett! Ez azért történt, hogy ne csak a munkásosztály érezhesse sajátjának, hanem a jókor és nagyot privatizáló egész baloldal is?

A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Az MSZMP elődje, a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én jött létre. A Tanácsköztársaság megdöntése után a kommunisták 1944 végéig illegális pártként tevékenykedtek részben Magyarországon, részben emigrációban.
1944. november 5-én Szegeden megalakult a Magyar Kommunista Párt. Fél évvel később, 1945 májusában az MKP-nak már 150 ezer tagja volt.
1948 februárjában az MKP meghirdette a két munkáspárt egyesülésének programját. Erre – Magyar Dolgozók Pártja néven - 1948 júniusában került sor.

Az 1956 október 28-án kirobbant válság következtében az MDP feloszlott. Helyette új marxista-leninista párt szervezését határozták el.
1956. november 1-jei rádióbeszédében Kádár János bejelentette, hogy megalakult az MSZMP.

Megújítani, megszüntetni vagy megszüntetve megőrizni
Maga a baloldali világnézet Horn Gyuláéknál villámgyorsan háttérbe szorult, a pufajkás múlt helyébe a hatalomvágy ideológiája lépett.

Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár üdvözli berlini útjáról 87 decenberében hazatérő Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát a Ferihegyi repülőtéren. Kádár a Varsói Szerződés tagállamainak vezetőivel találkozott.
(Fotó: MTI)

Amikor 1989 kora őszén összeült az MSZMP XIV. kongresszusa, már tizenhat hónap telt el azóta, hogy Grósz Károly sikeresen eltávolította Kádár Jánost a párt éléről. Egy fiatal, negyvenéves miniszterelnököt választott az általa irányított politikai vezetés. Németh Miklós azonban éppúgy nem játszotta el a neki szánt szerepet, ahogy Grósz sem táncolt úgy, ahogy azt Kádár szerette volna. Sokszor tehette fel magának is a kérdést: a pártnak van-e még kormánya?

Lépéskényszer
Azonban 1989 kora őszén minden addiginál jobban szorította az MSZMP vezetését a „kizökkent idő” dinamikája. A Nemzeti Kerek¬asztal politikai egyeztető tárgyalásai lefektették a jövő többpártrendszerű választásának alapjait. Ráadásul aláírásgyűjtés kezdődött, amely előre vetítette, hogy népszavazás lehet a párt vagyonáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a párt munkahelyekről való kiűzéséről és a köztársasági elnök megválasztásának módjáról.
Mindez lépéskényszert eredményezett mind a Németh-kormány, mind az MSZMP vezetése számára.

Az első Németh-kormány. Fotó: Szalay Zoltán

Az is kérdés volt, hogy egy megújuló párt – vagy egy új párt új névvel, új programmal vágjon neki a jövőnek. A konzervatívokat az érdekelte, hogy a „reformkommunisták” maradnak-e a pártban, vagy új pártot alapítanak.

Az utak elválnak
Másnap, 1989. október 6-án, a Budapesti Kongresszusi Központban elkezdődött az MSZMP utolsó, szám szerint XIV. kongresszusa. Az előadói pulpitus felett az új idők szellemének megfelelő jelmondatot olvashattak a küldöttek:
„Demokrácia, Jogállam, Szocializmus!” Ez jó előképe volt mindannak, amit mutatni szerettek volna az új párt leendő alapítói a közvélemény számára.
Grósz Károly: Nem kell megtagadni a „kommunista eszményeket”, és véget kell vetni annak, hogy folyton a múlt hibáit és bűneit emlegessék."

NÉMETH MIKLÓS; GRÓSZ KÁROLY

Mindent egybevetve nem új párt, hanem egy megújuló párt mellett érvelt. Maradjon tehát az MSZMP, a kommunista múltra épített reform, a tömegpárti jelleg változatlanul hagyásával. Pozsgay Imre Nyers Rezsőhöz hasonlóan egy új párt megalapítása mellett tette le a voksát.

Az MSZMP első és utolsó főtitkára: Kádár János és Grósz Károly (Forrás: Fortepan Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

Végül az MSZMP népi demokratikus platformjának és a reformszövetség platformjának is köszönhetően a kongresszus megszavazta az új párt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását.

Aki bújt, aki nem… Grósz Károly nem tudott lépést tartani a reformkommunistákkal -Fotó: Fortepan

Másnap erre reagálnia kellett a Népszabadságnak is. Ezért október 8-án rendkívüli vasárnapi számmal jelent meg az MSZMP lapja. Az első oldal fejlécén már nem a „Világ proletárjai egyesüljetek!” szlogen szerepelt, helyét a „Szocialista napilap” szöveg vette át.

A múlt terhe

Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer

A múlttal azonban tovább kellett küzdenie az MSZP-nek, a Kádár-korszak és az 1956 utáni megtorlások emlékét nem törölte el egy csapásra az 1989. október 6. és 9. között megrendezett kongresszus.

Biszku Béla szerepe az 1956-os forradalom megtorlásában

Az MSZP több baloldali ideológia gyűjtőhelyévé vált, miközben kádári múltját a Munkáspártra kívánta hagyni.
_ _ _ _ _ _ _ _
Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc csoportjában, vagy saját Facebook oldalán!