A székhely Salgótarjánból Balassagyarmatra történő áthelyezéséről egy hete, szintén alakuló ülésén, a megyei önkormányzat képviselőinek többsége döntött.
Dóra Ottó (MSZP), Salgótarján polgármestere szerdán leszögezte: nem látja valódi veszélyét annak, hogy Salgótarján megyeszékhelyi státusza megingott volna. "Ha véletlenül mégis eszébe jutna valakinek, hogy ebben további lépéseket szeretne tenni, én azt üzenem innen is, hogy a képviselő-testület egésze, a mögötte felsorakozott politikai és civil erők mindent meg fognak tenni ennek az esetleges kezdeményezésnek a megakadályozására" - mondta. Salgótarján polgármestere hangsúlyozta: a megyei döntéssel, "pártpolitikai játszma eredményeként" jött létre az a helyzet, hogy a megyei önkormányzat közgyűlésének székhelye Balassagyarmatra kerül. Azé a megyei közgyűlésé, "amely vagyonnal nem rendelkezik, feladatköre minimális, és (...) Salgótarján életét - sajnálatosan - sem pozitív, sem negatív értelemben nem befolyásolta eddig sem, és nem befolyásolja a továbbiakban sem".
A salgótarjáni közgyűlési határozat - amelyet a megyei közgyűlés elnökének és Nógrád országgyűlési képviselőinek juttatnak el - szakmailag előkészítetlennek, előzetesen nem egyeztetettnek és - mivel hatástanulmány sem készült a várható következményekről - megalapozatlannak nevezi a megyei döntést. Megfogalmazták benne, hogy az 1949-ig megyeszékhelyként működő Balassagyarmatnak valóban elévülhetetlen érdemei voltak Nógrád megye történelmében, de semmiképpen sem tekinthető történelmi igazságtalanságnak, hogy 1950-től Salgótarján lett Nógrád megye székhelye. Salgótarján Balassagyarmatnál egy évvel korábban, 1922-ben vált várossá; lakossága ma több mint 35 ezer fő, míg Balassagyarmaté 16 ezer körüli, és Salgótarján az iparosodottság mértékét, gazdasági súlyát tekintve megtartotta elsőségét a nyugat-nógrádi várossal szemben - áll a határozatban
A 15 tagú testület mind a 14 jelenlévő tagja igennel szavazott, amit taps fogadott az ülésteremben.
Nógrád megye önkormányzatának képviselői október 22-én területi alapon szavazták meg az önkormányzat székhelyének áthelyezését: kilenc Fidesz-KDNP-s, három jobbikos, két MSZP-s és egy DK-s képviselő közül öt Fidesz-KDNP-s, két jobbikos és egy MSZP-s képviselő támogatta a balassagyarmati székhelyet úgy, hogy az újonnan megválasztott fideszes elnök is ellenezte.

MTI-fotó: Komka Péter