Megdönthetetlen bizonyítékok vannak arra, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója legalább kétszer találkozott Portik Tamással, akit több, a kilencvenes évek közepén történt leszámolás megrendelésével gyanúsítanak. A rendhagyó megbeszélésekről készült hangfelvételeket feltehetően az Alkotmányvédelmi Hivatalban (az NBH jogutódja) találták meg.

Hanganyagok bizonyítják, hogy Laborc Sándor, a polgári kémelhárítás volt vezetője kétszer is találkozott Portik Tamással – értesült a Magyar Nemzet. A felvételek léte érdekes helyzetet teremthet, hiszen a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati főnöke a nemzetbiztonsági bizottság legutóbbi zárt ülésén – a kiszivárgott hírek szerint – gyakorlatilag mindent tagadott a megbeszélésekkel összefüggésben.

Kocsis Máté, a testület fideszes tagja szerint a Laborc–Portik-találkozókon „erősen kétséges” ügyekről is szó volt, ezek pedig a törvény szellemével semmilyen formában sem egyeztethetők öszsze. Az már Laborc múlt keddi meghallgatásán is egyértelművé vált – legalábbis Kocsis számára –, hogy az elhárítás volt vezetője az elé tárt bizonyító erejű, bűncselekmények elkövetésének gyanúját felvető iratok ellenére hamis nyilatkozatokat tett, és megpróbálta megtéveszteni a testületet. A nemzetbiztonsági bizottság tagjait pártállástól függetlenül megdöbbentette Laborc Sándor magatartása.

Ezt az is alátámasztja, hogy Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a volt NBH-vezér meghallgatása után bejelentette, javasolni fogja a házszabály módosítását. Szerinte ugyanis a bizottsági ülésre beidézett személyeket igazmondásra kellene kötelezni.

A testület egyébként felkérte Göbölös Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy tekintse át, feloldhatók-e a titkosítás alól azok a nyilatkozatok, amelyek az elmúlt hetekben Laborc és az alvilág kapcsolatával összefüggésben az egyes érintettek, így a tábornok és Portik találkozóit megszervező Vajtó Lajos meghallgatásakor keletkeztek. Kocsis Máté szerint a minősítés feloldásáról három héten belül döntés születhet.

Laborc Sándor eredménytelen meghallgatása után vélhetőleg Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter is meghívót kap majd a nemzetbiztonsági bizottság ülésére. Laborc ugyanis Szilvásy hivatali ideje alatt folytatott megbeszéléseket a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Portikkal. Azt egyelőre nem tudni, hogy a tanácskozásokon miről eshetett szó, ám a Hír Televízió korábban arról számolt be, hogy Portik a 2010-es választási kampány előtt politikai megrendelésre is dolgozhatott.

Ami tény, az olajos pénzekből mesés vagyonra szert tevő egykori Energol-vezért – egészen őrizetbe vételéig – a hazai alvilág fejének tartották. Portikról köztudott, hogy kiváló rendőrségi, politikai és médiakapcsolatai voltak.

Laborc Sándor Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Laborc Sándor a nyolcvans évek elején a moszkvai Dzerzsinszkij-főiskola – a KGB-egyetem – állambiztonsági szakán tanult. 1980 és 2000 között a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalnál, illetve annak jogelődjénél dolgozott, majd három éven át az APEH bűnügyi igazgatóságának információs igazgatóhelyettese. volt. A 2002-es kormányváltás után főosztályvezető lett a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, ahol 2004-től a főigazgató műveleti helyettesévé nevezték ki. Felettese, az Egymásért-ügybe belebukó Galambos Lajos lemondása után 2007 júniusától a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója. Öt hónappal később – bár a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem támogatta – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hivatal főigazgatójának nevezte ki. Laborc a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. vezetői ellen tett feljelentéseinek kudarcára hivatkozva 2009 nyarán lemondott. A nyugalmazott dandártábornokkal szemben államellenes bűncselekmények miatt emeltek vádat a kémügyben, amely arról szól, hogy orosz szakemberek világíthatták át az NBH-t. Laborc ellen hivatali visszaélés és jogosulatlan adatkezelés miatt is büntetőeljárás indult.

Portik Tamás Celldömölkön született, nevelőotthonba került, majd megjárta a tököli fiatalkorúak börtönét is. Ezt követően prostituáltakat futtatott, majd kidobóként dolgozott a fővárosi éjszakában. Ekkor ismerkedett meg a neves alvilági figurával, Drobilich Gáborral, aki összehozta a Brazilként ismert Ferencsik Attilával, és hármasban, az Energol Rt. alapításával kezdtek hozzá az olajszőkítéshez, és tettek szert felbecsülhetetlen vagyonra. 1997 és 2003 között Portik volt a legkeresettebb magyar bűnöző, aki sikerrel bujkált a hatóságok elől, majd a bűncselekmények elévülése után életformát váltott. Szökése idején képezte magát, mint anyósa lapunknak beszámolt, kereskedelmi forgalomba nem kerülő szakkönyveket kapott az NBH-ból. A rejtőzködve élő olajmaffiózó évekig érinthetetlen volt, és nem cáfolt sajtóhírek szerint olyan strómanokon keresztül – mint a rendőrségi vesztegetési botrány főszereplője, Vizoviczki László – az éjszakai életben szerzett érdekeltségeket. A júliusban négy társával együtt elfogott és előzetes letartóztatásba helyezett Portikot azzal gyanúsítják, hogy felbujtó volt Prisztás József 1996-os, Boros Tamás 1998-as, és Seres Zoltán 1999-es meggyilkolásában.