A világ új atomreaktorainak nagy része Oroszországban és Kínában épült az elmúlt években.

A globális nukleárisenergia-termelő kapacitás minden idők legmagasabb szintjére ért júniusban, világszerte 436 működő atomreaktort regisztráltak. Az összesített kapacitás 416 gigawattot ért el, felülmúlva a 2018-ban mért 414 gigawattos csúcsot.

Franciaországban található Európa legtöbb atomerőműve / Fotó: AFP

A Nikkei Asia elemzése szerint a világ új létesítményeinek nagy része Oroszországban és Kínában épült az elmúlt években. A távol-keleti ország a kapacitás és a technológia tekintetében is gyors növekedést ért el:

Kína az elmúlt tíz év alatt 39 reaktort épített, s ezzel megnégyszerezte teljesítménykapacitását.

Az ázsiai óriás 56. reaktorát májusban helyezték üzembe, a működő létesítmények számát tekintve Franciaországgal holtversenyben a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. Oroszország 33 működő reaktorral – ebből kilencet az elmúlt évtizedben helyeztek üzembe – utolérte Japánt. A moszkvai vezetés további tíz reaktort épít országszerte, és több mint húsz van tervezés alatt.

Újra divat az atomenergia
A csernobili atomkatasztrófa és a fukusimai baleset sok évre befeketítette a nukleáris energiát, most azonban a technológia reneszánszát éli. Az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte, és a legtöbb ország igyekszik elérni a karbonsemlegességet, vagy legalábbis csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett ezek megbízhatatlansága miatt.

Idén márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha.

Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren: Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére vonatkozó terveit, Svédország pedig megszüntette az új reaktorok építésére vonatkozó korlátozásokat.

Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít, miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.

Magyarország sem marad ki a trendből:

A Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.

Érdemes megemlíteni, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energiaigény 2050-re megduplázódik.

A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleáris energiatermelés nélkülözhetetlen lesz. Ugyanakkor problémát okozhat, hogy a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves.

Ez a gond kevésbé érinti Kínát: a távol-keleti óriás Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt évtizedben helyeztek üzembe. Ez annak is köszönhető, hogy Peking igyekszik diverzifikálni az energiatermelést, vagyis a megújulók mellett az atomnak és a földgáznak is fontos szerepet tuladonít.

How does a nuclear power plant work?

Megmutatta a Roszatom, milyen lehetne Paks III.

Már készülnek olyan kis moduláris atomreaktorok az oroszországi Podolszkban, amilyet néhány év múlva akár Magyarország is választhat. A hazai energiaellátásnak ugyanis a két új paksi atomerőműblokkon felül szüksége lesz további jól szabályozható és folyamatosan termelő egységekre a gyorsan iparosodó régiók kiszolgálásához.