Antal Imre zongoraművész is elismerte tehetségét és megjósolta, hogy nagy művész lesz belőle.

A Klauzál tér számos nagy történet kiinduló helyszíne, így ennek is. Presser Géza, Presser Gábor édesapja dolgozott itt, a csarnokban, baromfikereskedőként: amikor a kisgyermek Pici nem zongorázott éppen óránként 14 forintért a Kapás utcai tánciskola növendékeinek, akkor itt segédkezett az üzletben.
A Kertész utcában végezte az általános iskolát. Nem messze innen, a Dob utca 46/B szám alatt laktak az első emeleten, a nagy dzsessz-zenész, Beamter Bubi és Seress Rezső szomszédságában, közvetlenül Seress alatt: egyik legerősebb zenei inspirációja volt, hogy a Mester minden áldott délután, napi több órában hallgatta saját, elviselhetetlenül fülbemászó szerzeményét a legkülönbözőbb variációkban.
Ez az emlék szülte a csodálatos Plafon-dalt egy Parti Nagy Lajos szövegírói közreműködésével készült lemezen, a valaha írt leglíraibb Szomorú vasárnap-feldolgozást.

A többi már a rock-történelemkönyvek arany lapjairól is ismert: az Omega, Trombitás Frédi, a Gyöngyhajú lány, a talán legkiválóbb magyar rockzenekar, az LGT, a Képzelt Riport, a Padlás, a Sose halunk meg főcímzenéje.
Tudják, a Nagy utazás: szövegét írta Bereményi Géza, a zenéjét szerezte Dés László, énekli Presser Gábor azzal az összetéveszthetetlen dörmögéssel, amely úgy hozzátartozik már a Hrabal figuráit idéző Slemil, a vállfás Gyuszi bácsi alakjához. És aztán ott van még a szomorú igazság, amelyet ugyancsak Presser fogalmazott meg ismerős hangján dörmögve, hogy „a csúnya fiúknak is van szíve”.
A történet folytatása is ismerősen magyar: feltűnt a horizonton egy ponton Amerika, de az oly megérdemelt világkarrier nem jött, persze, össze: a tűnődő zenész ugyanis felhívta az anyukáját, hogy ez van, és hogy jöjjön utána, a mama pedig, mit tesz Isten, nem akart menni. Úgyhogy maradt mindhalálig a Dob utca és a Klauzál tér.

Azt viszont lehet, hogy nem tudták, hogy amikor itt, a létező szocializmus Magyarországán járt Slomo Carlebach, az éneklő hippirabbi és a Raj-testvérek, Tamás és Ferenc kis lakáskoncerteket szerveztek a számára, egy Presser Gábor nevű fiatalember kísérte zongorán alkalmi fellépéseit.

További sok évtizednyi behízelgő dörmögést kívánunk neki és magunknak.

Forrás:https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/kultura/72-eves-presser-gabor, fotók: 24.hu, nlc, playboy, index, web)