Minden eddiginél mélyebbre, 10 000 méteres mélységig fúrna le Kína. A cél a 145 millió éves, Kréta Rendszer névre keresztelt ősi kőzetréteg elérése. Bár a készülő lyuk elképesztően mély lenne, nem döntene rekordot; a szovjeteknek 12 kilométer mélyre sikerült lefúrniuk a huszadik század második felében. A Kola-félszigeten végzett fúrást szintén a tudományos kíváncsiság hajtotta. Bár a cél a 15 kilométer elérése volt, a munkálatokkal végül 1994-ben felhagytak. Több korábbi elmélet is megdőlt már. A kutatócsoport megállapította, hogy a föld mélyén található kőzetek sokkal nedvesebbek, mint amire számítottak. Korábban azt hitték, hogy a víz nem tud behatolni ilyen mélyen lévő kőzetekbe. De nem csak ez az egy elmélet dőlt meg; a geológusok arra számítottak, hogy a kontinens gránitja alatt ugyanúgy bazaltréteget találnak, mint az óceáni kéreg vizsgálatakor. Ehelyett azt találták, hogy a kontinentális kéreg végig gránit, ami a lemeztektonika bizonyítéka; egy olyan teóriáé, amelyet a szakértők csak a közelmúltban kezdtek elfogadni. A fúrási projekt építési nehézsége egy nagy teherautóhoz hasonlítható, amely két vékony acélkábelen halad"
- mondta Sun Jinsheng, a Kínai Mérnöki Akadémia akadémikusa a kínai állami hírügynökségnek.

A földkéreg a szárazföldön változó. Átlagosan körülbelül 30 kilométer vastag, bár a hegyvonulatok alatt akár a 100 kilométert is elérheti. Sajnos egyelőre messze vagyunk attól, hogy elérjük a földköpenyt.