Elutasította a Kúria a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felülvizsgálati kérelmét a tíz évvel ezelőtti nagy autópálya kartell kapcsán indított kártérítési perében, amelyet a NIF a Strabag Építő Zrt. ellen indított. Így hatályban maradt a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős részítélete, amelyben elutasították a NIF 13 milliárdos kereseti kérelmét.
A NIF kérelmét azért utasította el a Kúria, mert a cég a keresetlevelet 2007-ben az állam javára és saját nevében terjesztette elő, a jogszabály azonban időközben úgy változott, hogy a kártérítést ebben a formában az állami cég nem kérhette jogszerűen.
Az ügy előzménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004 júliusában összesen 7,043 milliárd forint bírsággal sújtotta a Betonút Rt.-t, a Strabag Rt.-t, a Hídépítő Rt.-t, az Egút Rt.-t és a Debmút Rt., mert a társaságok versenykorlátozó módon felosztották egymás között az akkori Nemzeti Autópálya Rt. (a NIF jogelődje) által kiírt és 2002 végén zárult nyílt közbeszerzési eljárás során az összesen 59,91 kilométer sztráda megépítésére szóló, bruttó 160 milliárd forint értékű megbízást.
A határozat ellen az érintett társaságok jogorvoslattal éltek, ám végül 2007 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a GVH határozatát. A NIF Zrt. ezután követelte a cégektől, hogy részére az okozott több mint tízmilliárdos kárt térítsék meg. A cégek azonban ettől elzárkóztak, ezért 2007-ben pert indított a NIF, keresetét azonban részben első, majd jogerősen másodfokon is elutasították a bíróságok. A jogerős döntést támadta meg a NIF felülvizsgálati kérelemmel a legfelsőbb bírói fórumon.
A Kúria kihirdetett határozatában a NIF kérelmét alaptalannak ítélte és elutasította. Indoklása szerint a NIF a keresetlevél benyújtásakor, 2007 novemberében az állam javára és saját nevében volt jogosult a kérelem előterjesztésére. A szabályozás azonban 2008-ban változott, így a NIF ekkor már az államot ért kár miatt követelt kártérítési összeg kifizetését a saját részére már nem kérhette jogszerűen, arra hivatkozással sem, hogy közvetett tulajdonosa az állam. Azt csak a magyar állam javára és nevében lehetett volna kérni.
Más ügyek kapcsán 2009-ben a GVH három útépítő céget - a Strabag Zrt.-t, az Egút Zrt.-t és a Colas Dunántúli Zrt.-t -megbírságolt összesen közel 3 milliárd forintra versenykorlátozó megállapodás miatt. A versenyhivatal akkor azt állapította meg, hogy a Strabag Zrt., a Colas csoporthoz tartozó Egút Zrt., valamint a He-Do Kft. 2002 és 2006 között több Heves és Nógrád megyei út- és hídépítés, illetve felújítás közbeszerzési pályázata kapcsán felosztotta egymás között a piacot, és előre megállapodott az ajánlati árban. Akkor a GVH a Strabagra 1,7 milliárd forint, az Egútra pedig 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki.
A GVH akkor hangsúlyozta, hogy a bírság összegének meghatározásánál súlyosbító szempont volt az, hogy a Strabag és az Egút esetében 2006-ig már négy alkalommal is megállapítottak a hasonló jogsértő magatartást. Az ügyben érintett He-Do Kft. nem kapott bírságot, mert segítette a hivatalt a kartell feltárásában.