Január elsejétől kötelező a négy hónaposnál idősebb kutyák nyakába mikrochipet ültetni, legyen szóakár tenyészállatról, akár házi kedvencről. A beavatkozás költsége 3500 forint, ám ebből a 27 százalékos áfa és regisztrációs díj is az államhoz vándorol, ami összesen milliárdos bevételt jelenthet; az állatorvosi munkadíj ebből csak pár száz forint – mondta el a Rádió Orient műsorában Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK)elnöke. Gönczi ugyanakkor támogatja a jeladó beültetését, mivel így fokozatosan csökkenhet az utcára tett állatok száma.

Az unió szabályai szerint az állatok utaztatásánál és tenyészállatok esetében kötelező a chip, házi-kedvencek esetében nem: azonban a legtöbb tagállamban évtizedes hagyomány a mikrochipes megjelölés, a kutyaállomány chipes lefedettsége jogszabály nélkül is majdnem száz százalékos. Horvátországban , ami nem is uniós tagállam, szintén kötelezővé tették a chipes azonosítást, így a lefedettség ott s már kilencvennyolc százalék körülire tehető. dr. Gönczi Gábor szerint Magyarországon jelenleg egymillió regisztrált kutyát tartanak nyilván a Magyar Állatorvosi Kamara Petvetdata nevű rendszerében, s ez a bázis még több mint egymillió állat adataival bővülhet a jogszabályi kötelezés eredményeként.

Pénz a bőr alatt
A kamara elnöke hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy a beültetés a közhiedelemmel ellentétben nem aranybánya az állatorvosok számára. A műtét költségeit kormányrendelet limitálja legfeljebb 3500 forintban, ez azonban tartalmazza a 27 százalékos áfát, a 200 forintos regisztrációs költséget, valamint a minimum 700-800 forintos transzponder árát is. 'Az állatorvosnál a 20 perces operáció után így összesen 560 forint marad, ám még ez sem tiszta haszon, le kell vonni belőle a rendelő és a műszerek fenntartási költségeit is' -tette hozzá Gönczi, aki szerint a kötelező chipbeültetéssel így leginkább az állam járhat jól: a regisztrálásra váró kutyapopuláció mintegy 1,2 milliárdos bevételt hozhat.

A MÁOK elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztet, az állatorvosok nem hatósági emberek, hanem vállalkozók, költségeiket és munkájukat pedig ellentételezni kell 'Szakmai etikai kérdés, hogy megvizsgáljuk műtét előtt az állatot; saját szabályozásunk kötelez erre, a vizsgálat költségét pedig nem fedezi a kormány által meghatározott összeg, mint ahogy a regisztráció esetében az adatrögzítésre fordított idő munkabérét sem' -mutat rá Gönzi. Az állatorvosi kamara épp ezért hivatalos ajánlást is tett az állatorvosok munkadíjára, végösszegként bruttó 6600-9600 forint körüli keretet megadva, mivel ez közelíti meg leginkább a realitást. Az összeg lehet nagyobb is, például, ha tartalmazza az orvos kiszállási díját.

A kóborlás vége
Mindezzel együtt, Gönczi Gábor szükségesnek és hasznosnak tartja a chipbeültetést: az elveszett kedvencek így egy-két napon belül visszakerülhetnek gazdájukhoz, nem fogják őket elaltatni valamelyik menhelyen. 'Azok a gazdák pedig, akik felelőtlenül tartják, hagyják elkóborolni az állatot, esetleg ők maguk űzik el, a chip segítségével szintén könnyen azonosíthatók, szankcionálhatók, a tartás költségei visszaháríthatók rájuk - véli Gönczi. A chipnek emellett komoly gazdasági haszna is lehet, hiszen elterjedésével fokozatosan csökken majd a kóbor kutyák száma. Jelenleg 200 ezer gazdátlan állat él az utcákon - begyűjtésük önkormányzati feladatkör, egy-egy megyei központ pedig évi több tízmillió forintot is költhet csak erre a célra. Azonosítás nélkül pedig lehetetlen eddig volt visszajuttatni gazdájukhoz ezeket az ebeket.

Ha erre nincs pénz, ne tartsunk kutyát
Gönczi Gábor azzal is tisztában van, hogy a mélyszegénység sújtotta településeken különösen nehéz lesz a chipek beültetését megoldani. Az ilyen helyen élő kutyákat gyakran veszettség ellen sem oltják be, így potenciálisan veszélyt jelenthetnek, ahogy kóbor társaik is. Mivel törvényi szabályozásról van szó, a hatóságok szankciókat, pénzbírságot, elvileg pedig kényszerítést is alkalmazhatnak - hívta fel a figyelmet a Rádió Orient vendége. Gönczi Gábor egyébként azon a véleményen van, hogy aki egyszeri költségként nem tud 6-9 ezer forintot fordítani erre célra, az inkább ne is tartson kutyát, mert a felelős állattartás havi szinten is többe kerül ennél.

Gönczit arról is kérdeztük, nem tartanak attól, hogy a kutyatolvajok is felkészülnek a változásra, és kioperálják a chipeket a lopott állatokból, illetve, 'hamisítják' majd őket a chipek cserélgetésével. A szakértő szerint a transzpondert csak röntgennel lehetne megtalálni az állat bőre alatt - egy ilyen drága és nagyméretű orvosi készüléket pedig valószínűleg egy tolvaj sem tud majd beszerezni.

Tükrözött adatok
A regisztrációra vonatkozó törvény-előterjesztés ugyan nem javasolta új rendszer kialakítását, a kész jogszabály szövegében viszont az adatbázis üzemeltetőjeként már az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állt. Így a kétszáz forintos regisztrációs költség is az államhoz kerül, a MÁOK pedig eltörölte saját díját, hogy a kutyatartók ne fizessenek duplán a nyilvántartásért - tette hozzá a szakértő. Az állatorvosok először a Petvetdatában regisztrálják a chipet, majd az oldalon gyűjtött adatokat áttükrözik a NÉBIH hamarosan felálló, saját adatkezelési rendszerébe. A kettős mikrochip magában nem tartalmazza a gazda adatait: a rádióadó egy tizenöt számjegyű kódot sugároz, ami csak a megfelelő rendszer és adatbázis megléte esetében értelmezhető.