A ritkaság kikiáltási ára 200 ezer euró. Az egypennys bélyegen a post paid (postai díj fizetve) felirat helyett postahivatal (post office) szerepel.

1847-ben Mauritius brit gyarmat kormányzója bízta meg Joseph Osmond Barnard mestert a bélyegek elkészítésével.

Az általa rendezett estély meghívóihoz volt rájuk szüksége. A bélyegek készítője azonban tévedésből rossz feliratot vésett a rézdúcokra, s tulajdonképpen ez tette világhírűvé és a gyűjtők kincsévé a kétpennys kék, illetve az egypennys narancsvörös színű bélyegeket, amelyek Viktória királynőt ábrázolják.

Eredetileg 500-500 darab készült belőlük, mára azonban csak 12 kék és 15 piros maradt az egész világon.

Amikor végül elkelt a piros Mauritius

Kétszázezer euróról indult a nagy licit, de 210 ezernél vége is szakadt. A volt tulajdonos többet várt, de szerintünk így is jól járt. Összesen 15 darab piros Mauritiusról tud a világ, kékből 12 maradt meg.

A bélyeg tulajdonosa nagyon csalódott volt, mert sokkal többre számított. Ahhoz képest, hogy sokáig nem volt tudatában annak, milyen érték van a kezében, talán mégsem lehet túlságosan dühös.

Ullrich Schulze az apjától örökölte a gyűjteményt, amely túlnyomórészt értéktelen német bélyegekből állt. Húsz évvel ezelőtt megmutatta az albumot egy szakértőnek, akkor tudta meg, milyen érték van a kezében.

Schulze azonnal biztos rejtekhelyre dugta el a bélyeget, nehogy betörők találjanak rá. Csakhogy ő maga is elfelejtette, hova rejtette. Nemrégiben megtalálta, és most árverésre bocsátotta. Ha a történet igaz, talán mégsem lehet szomorú a papírdarabkáért kapott százezrek miatt.

Bélyeg történelem - 1840, az első bélyegek

Miután rendszertelenné és átláthatatlanná vált az angol postai rendszer Rowland Hill úgy vélte itt az ideje a reformra. A kor szokásai szerint a levélért nem a feladó hanem a címzett fizetett, az ár a levél által megtett út arányában változott.

Sokan nem tudták kifizetni a bélyeget, a ravaszabbak a borítékra titkosírással írták az üzenetet, így a posta munkája kifizetetlen maradt. Az első öntapadó bélyeg 1840. január 10-én Angliában jelent meg, értéke egy penny volt, és a 15 éves Viktória angol királykisasszonyt ábrázolja, a gyűjtők csak Penny Black néven becézik.

Brazilía volt a második ország, ahol bélyeg jelent meg, 1843. augusztus 1-én, 30, 60 és 90 reis értékben.

Amerika 1847. július 1-én csatlakozott, a Benjamin Franklin és George Washington arcképével diszített bélyegekkel, Scott 1 és 2 becenevet viselik. A negyedik bélyegkibocsátó ország, illetve az első gyarmat Mauritius volt.

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc csoportjában, vagy saját Facebook oldalán!