Az első három hely valamelyike, de leginkább az osztálylépés a cél a szezon végére. A csapat játékos-edzőjével, Tarjáni Szilviával beszélgettünk.

Ugye jól tudjuk, hogy a csapat – összetétele okán – klasszikus “helyi” csapatnak tekinthető. Vagy legalábbis túlnyomórészt.

A csapat magja salgótarjáni, jellemzően helyi fiatalok. Voltak ketten, akik eligazoltak, ugyanakkor igazoltunk mi is erre a szezonra, illetve kettős igazolásokkal is játszanak nálunk. A váci csapattal való „fúzió” eredménye, hogy négy játékos játszik nálunk is, ha nem ütközik a ő mérkőzéseikkel mi időpontunk. Egy héten egyszer ők az edzéseken is megjelennek nálunk. De a legtöbben helyi fiatalok.

Már a szezon elején lehetett hallani a nagy ívű tervekről. Eddig ennek megfelel az eredmény is, jól látjuk?

Nagy erőkkel vágtunk neki a szezonnak, a lányok nagyon várták, hogy visszakerüljünk NB II-be. Nagy célokkal indultunk neki a bajnokságnak, ami eddig igen, össze is jött. De kellett is már ez a sorozatgyőzelem, csupa jó élményei vannak a lányoknak. Egy mérkőzésen szenvedtünk vereséget, ahol az egész éves hibáink mindegyike kijött. De kellett is… Így telelünk a második helyen, de csak rosszabb gólarányunk miatt nem vagyunk az élen.

Elégedettek lennénk ezzel a végén is?

Most kezdtük a tavaszi szezonra való alapozást, február 18-án játsszuk majd az első meccsünket. Nem sok mérkőzést játszunk majd, május közepén véget is érnek a küzdelmek. Célkitűzés az első három hely valamelyike. Mindenképp. Hogy a háromból melyik lesz, az úgy gondolom, hogy 80 százalékban csak és kizárólag a lányokon múlik. Az összpontosításon, az edzések végrehajtásán, az odafigyelésen. Én azért annak sem lennék ellenére, ha az első helyen végeznénk – ezt titokban megsúgom…

Ha lefordítjuk, akkor azt mondta: cél az NB I/B!

Ha az első helyen végeznénk, akkor felkerülnénk az NB I/B-be. Azért azt itt nem szabad elfelejteni, hogy a megyei bajnokságból indultunk. Aztán felkerültünk NB II-be. Ilyen rövid idő alatt két osztálylépés sok. Lelkileg is, fizikailag is. De én ennek ellenére is azt mondom, hogy a lányok elbírnák. Tele sikerélményekkel, ha úgy adódik, nekivágnánk az NB I/B-nek.

Gerincét tekintve salgótarjáni nevelésű csapat a második vonalban?

Fiatalok ezek a lányok, de igen fogékonyak és ügyesek. Nem biztos, hogy mindannyian megérettek egy NB I/B-s szereplésre. Nagyon sokat kell még nekik tanulni ahhoz, hogy ők stabil NB I/B-s gárdát tudjanak biztosítani maguknak. De én úgy gondolom, hogy kiegészítik egymást, hiszen vannak kicsit rutinosabb játékosok is, akiket most igazoltunk. Ha a kettős játékos engedéllyel rendelkező csapattagok is maradnának – amit én is szeretnék –, akkor ezt fel lehetne vállalni. Tehát szerintem ezek a fiatalok fel tudnának nőni ezekhez a lányokhoz, ők pedig meg tudnák mutatni nekik, hogy NB I/B-ben is tudnának teljesíteni.

Nagyon büszke vagyok rájuk, nagyon jó velük dolgozni. Minden egyes szavamat megfogadják. Adnak ötletet is, amit szívesen be is építek az edzésbe. Sok mindent megbeszélünk, úgy működik ez nálunk, mint egy családban. Viták, veszekedések nincsenek, mindent tiszta lappal indítunk, mindent megbeszélünk. Most is elmondtam neki: készüljenek, mert ha nem úgy edzenek, ahogyan az elvárt (vagy túl sokat csacsognak edzésen) – akkor kőkemény kollektív büntetések lesznek. Mert biztosan lesznek nehézségeink és felkészültnek kell lennünk.

Csak úgy, mint eddig…?

Azért egy őszi-tavaszi bajnoki szezonban nem nagyon van olyan, hogy egy vereséggel végigvigye egy csapat a sorozatot. Biztosan lesznek még pofonok, de ha ezeket úgy ki tudjuk bekkelni, hogy gyorsan túl tudunk rajta lépni, akkor úgy gondolom, hogy ott kell lennünk a legelején. De mint mondtam: hogy ott végül hova is érkezünk – azt csak mi tudjuk irányítani.