„Ahhoz, hogy a több mint egy éves munkánk sikeres legyen – amellyel a felsőoktatási rendszer átalakítását végeztük el – szerdán fontos, az eddigi vitákat összegző döntéseket kell hoznunk” – ez áll abban a szerkesztőségünk birtokába jutott levélben, amit Orbán Viktor szombat délután írt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek. A levél tartalma és a kormányfő Facebook üzenete alapján úgy tűnik, három nap alatt fog a kormány egy a magyar felsőoktatás eddigi hagyományaitól teljesen eltérő rendszert kidolgozni. Orbán Viktor szombaton délután először lapunknak mondta el, hogy jövőre eltörlik a keretszámokat, miután egy belvárosi szórakozóhelyen diákokkal találkozott.

A Balog Zoltánnak címzett levél szerint az új rendszernek két pilléren kell majd nyugodnia: az első a keretszámrendszer eltörlése, „oly módon, hogy az állam részéről a hallgatóknak nyújtott támogatások egységesüljenek, azaz a támogatási formák kerüljenek összevonásra”. A kormányfő szerint „világossá kell tennünk, hogy az egyetemi felvételihez szükséges minőséget teljesítő diákok közül mindenki felvételt nyer”. A második pillérnek a kormányfő kérése szerint világossá kell tennie, hogy „aki tanulni akar, bekerül a felsőoktatásba, elvégzi azt és Magyarországon akar munkát vállalni, az az államtól teljes támogatást kap, vagyis az állam kifizeti a teljes költségét”.

A lényeges különbség

A kormányfő utasítása Balog Zoltánnak, hogy „olyan előterjesztés készüljön tehát, amiből egyértelműen kiderül, hogy a keretszámokat eltöröljük, és mindenkinek, aki elvégzi a felsőoktatási tanulmányait, és Magyarországon akar elhelyezkedni, annak az állam kifizeti a költségeit”, az előterjesztésnek azt is világossá kell tennie, hogy „a kormány továbbra sem támogatja semmilyen formában a tandíj bevezetését a felsőoktatásban”.

A hvg.hu birtokába jutott levél és a kormányfő kora délutáni videóüzenete között egy lényeges különbség van tehát: Balog Zoltánnak Orbán Viktor már nem írt a 240 pontos határról, ami fölött automatikusan bekerülne egy hallgató a választott egyetemre, vagy főiskolára, hanem „az egyetemi felvételihez szükséges minőség” teljesítéséről van szó. Egyelőre nem sikerült olyan kormányzati vagy fideszes oktatáspolitikust elérnünk, aki konkretizálni tudta volna, hogy Orbán Viktor mit érthetett ezen a kifejezésen.

A keretszámokat eddig évente határozta meg a kormány egy rendeletben: ezzel jelezte, hány hallgatónak finanszírozza teljes vagy részleges formában a tanulmányait, azaz hány diák után utal pénzt az egyetemeknek, főiskoláknak. Ha valóban eltörlik a keretszámokat, elvileg bármennyi embert fel lehet venni, így az eddig is legnépszerűbb karok, szakok (például a Corvinus Egyetem képzése, vagy az ELTE bölcsészkara) hallgatói létszáma szeptembertől akár a többszörösére is emelkedhet.

Ki dönti el?

A rendszer kulcsa nyilvánvalóan az „egyetemi felvételihez szükséges minőség” lesz, ami a levél alapján már korántsem biztos, hogy a 240 pontos felvételi határt jelenti. Hogy ez milyen ponthatárt jelent majd, ki határozza meg, a kormány (pontosabban az oktatási államtitkárság), az egyetemek maguk, esetleg a Magyar Rektori Konferencia, erről még semmit nem lehet tudni. Eddig az állam azt határozta meg, hogy hány helyet támogat, és ez alapján születtek meg az egyes egyetemek egyes szakjain a ponthatárok, kérdés, ezt milyen rendszer váltja fel. Nem világos az sem, hogy mi lesz azokkal, akik ezt a minőségi követelményt nem teljesítik, nem tudni, hogy ők esetleg önköltséges alapon tanulhatnak-e majd. A lehetséges alternatívákról (akár a korábbi miniszter, Réthelyi Miklós által felvetett diplomás adó tényleges bevezetéséről készített összeállítást az Eduline.hu is

Egyelőre nem egyértelmű azt sem, mit ért a kormányfő a „támogatási formák összevonásán”, ez alapján a részösztöndíjas támogatási forma szinte biztosan megszűnik, és a jelek szerint a költségtérítéses képzés is. A helyzet azért sem egyértelmű, mert bár a kormány azt hangsúlyozta, hogy a Diákhitel 2.0 támogatott kamataival nemhogy nem csökkenti, de még növeli is a felsőoktatásra fordított pénzek arányát, ezek csak késleltetve jelent volna meg a rendszerben, amikor az első hallgatóknak törleszteniük kell.

Szintén lényeges, és továbbra is nyitott kérdés, hogy változik-e esetleg a felsőoktatásra szánt költségvetési pénz összege 2013-ban. Mint ismert, 2011-ben még 189 milliárd forint volt az egyetemek és főiskolák költségvetési támogatása (ennél több pénzből gazdálkodhatnak, de ez az összeg szerepel a költségvetésben direkt támogatásként), 2012-ben viszont már csak 158 milliárd (amiből 7 milliárdot novemberben zároltak). A 2013. évi büdzsében eredetileg 134,6 milliárd szerepelt, de ezt végül visszavágtak 123,5 milliárdra. Matolcsy György még a költségvetés módosításának utolsó pillanatában is vágott 11 milliárdot a felsőoktatás pénzéből.

Szerdáig van idő

A mostani vita, tüntetéssorozat abból indult, hogy az MTI nyilvánosságra hozott egy olyan tervezetet, melyet Hoffmann Rózsa államtitkárságra készített a kormány számára. Ebben az szerepelt, hogy a 2011-es évhez képest radikálisan leszorítanák az állami finanszírozást. A december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Vagyis a december 3-i állapot szerint ennyi emberre lett volna hajlandó pénzt adni az állam, aki ebbe nem fér be, annak magának kell(ene?) a költségeket állnia.

A teljesen államilag pénzelt helyek radikális csökkentése és a részösztöndíjas helyek számának megemelése (12,5 ezerről 46-ra) maga lett volna a tandíj bevezetése, hiszen csak nagyon kevesen férhettek volna be a teljes állami keretbe, a többieknek a képzési költségeik 50 százalékát ki kellett volna fizetniük (például a SOTE-n a részösztöndíjas hallgatók évi 550 ezer forintot), vagy évekkel később a fizetésükből tették volna ezt, amikor a tandíjra fordított diákhitelüket törlesztik.

A Hallgatói Hálózat szerint Orbán Viktor továbbra is "ködösít". Balog Zoltánnak a szerdai kormányülésre kell elkészítenie a koncepciót.

forrás: hvg.hu