Hedwig Eva Maria Keisler néven Bécsben született. Hedyt nem járatták iskolába, hanem inkább otthon, házitanítók nevelték. Már egészen fiatalon négy nyelven beszélt folyékonyan, zongora és táncórákat vett, majd 16 évesen az osztrák főváros egyik leghíresebb, Max Reinhardt vezette színiiskolájának lett a növendéke.

Hedy Lamarr portréja

19 éves volt, amikor egész életét meghatározó döntések sorát indította el: férjhez ment a nála 13 évvel idősebb osztrák fegyvergyároshoz, Fritz Mandlhoz. Vagyis ekkor mutatkozott meg először a fegyverekhez, valamint az eskövőkhöz való vonzódása (utóbbiból összesen hat jutott neki élete során).

Szülei kívánságára a zsidó vallásról katolikusra tért át.

Férjével nagy fegyverbemutatókon, vásárokon vett részt, ahol megismerkedett a fegyverek tervezésével, a modern haditechnológiákkal. Ennek később nagy szerepe lett feltalálói karrierjében.

Hedy Lamarr műszaki tehetsége

Lamarr a híradásokból tudta, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítenek. Mérnöki szintű ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről, a torpedókról is.

Egy hatékony torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló eszköz.

A dolog érdekessége, hogy a találmány véletlenszerűen keletkezett. A torpedók rádióvezérlését már az első világháború végén is használták, de ezeket könnyű volt eltéríteni a frekvencia zavarásával.

Ez ellen azt találta ki, hogy a frekvenciát gyorsan váltogassák az adónál és a vevőnél egyidejűleg, lyukszalag segítségével. A torpedóvezérlő találmány leírásában is 88 frekvenciát használtak. Ennyi frekvencia egyidejű zavarasához már túl sok energiára lett volna szükség abban az időben, az egyes frekvenciák pedig kiszámíthatatlanok voltak, mivel azok az egyedi lyukszalagok szerint változtak folyamatosan.

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs rendszerként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz (National Inventor's Council) 1940 decemberében.

A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő a Sylvania Electronic Systems Division cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először az abban részt vevő hajókon.

Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.

A rádiótechnológiában történő adatátvitel e különleges típusa megalapozta a jövőbeli telekommunikáció, például a bluetooth technológia fejlesztését.

Így működik ma az adatátvitel
A bluetooth-t az 1990-es években fejlesztették ki, hogy lehetővé tegye a különböző eszközök közötti adatátvitelt, rövid távolságon belül. Minden eszköz rendelkezik egy adó- és egy vevőegységgel, amelyeken keresztül lehetőség nyílik a kölcsönös adatátvitelre. Ezenkívül minden bluetooth-szal ellátott eszköz rendelkezik egy 48 számjegyű számmal, amely összetéveszthetetlenné teszi az eszközt a hálózaton belül. Ma az úgynevezett ISM-sávot használják az információ továbbítására.

Ő volt az első nő a történelemben, aki megkapta a "Feltalálók Oscarját", azaz a BULBIE Gnass Spirit of Achievement Bronze díjat. Ma, november 9-én, születésének évfordulóján ünneplik az Európai Feltalálók Napját az öreg kontinensen.

Ha tatszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!