A csütörtöki ünnepi közgyűlésen megemlékeztek az önkormányzatiság elmúlt időszakáról. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár az ünnepségen mondott beszédében felidézte, hogy 13 évnyi küzdelmes időszak után 1921 végén érkezett meg az a rendelet, amely Salgótarján nagyközségnek megengedte „rendezett tanácsú várossá” alakulását.
1922. január 27-én az acélgyári olvasóegylet nagytermében megtartotta alakuló közgyűlését Salgótarján rendezett tanácsú város képviselő-testülete. Polgármesterré Förster Kálmánt választották, aki egészen 1943-ig töltötte be a tisztséget - ismertette az államtitkár.
Szászfalvi László az ünnepségen úgy fogalmazott: hiszi, hogy „a pánik, az anarchia, a cinizmus és a hisztériakeltés” erőivel szemben hatékony, racionális, józan, és a magyar hagyományokon nyugvó államot, gazdaságot kell megteremteni, mely „bizalmat és biztonságot hoz létre a következő évtizedekben a magyar emberek, családok számára az egész Kárpát-medencében”.
Dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője - aki maga is az 1990-ben megalakult önkormányzat képviselője és rövid ideig MDF-es alpolgármestere volt - beszélt arról, hogy annak az időszaknak a szépsége éppen abban a veszélyes szabadságban rejlett, amelyet akkor hirtelen megtapasztaltak.
Nagyon jóindulatúak, nagyon naivak voltunk, de nagyon akartunk valamit másképp csinálni - mondta, és azt is felidézte, hogy az első ciklusban a polgármester SZDSZ-es, alpolgármestere MSZMP-s volt, a működés feltételeit biztosító kompromisszumok pedig ad hoc jelleggel alakultak ki.
Áttekintésében a folyamatos jogfejlődésre is kitért, példaként említve, hogy a rendszerváltozás utáni első polgármester, Tolmácsi Ferenc még „élet-halál ura volt”, hiszen szinte valamennyi megbízási jogkörrel ő rendelkezett. Később alakult ki az irodák szerkezete, a ciklusok alatt pedig új feladatok jelentkeztek, mint például a közbeszerzés.
Székyné dr. Sztrémi Melinda (Fidesz), Salgótarján polgármestere az emlékév fontosabb állomásairól szólva elmondta: a Tarjáni Tavasz keretében testvérvárosi találkozót szerveznek májusban a művészeti csoportok részvételével, június 4-én állítják fel a Kálvárián az országzászló emlékművet. Július 29-én, Förster Kálmán születésnapján jelentetik meg az első polgármester emlékiratait a megyei múzeummal közösen. Ekkor a volt városvezetőről teret is elneveznek, ahol felállítják életnagyságú szobrát.
Salgótarján ünnepi közgyűlésére meghívták a korábbi ciklusok képviselőit és polgármestereit, így a városvezetők között Tolmácsi Ferencet és Puszta Bélát (MSZP), és megemlékeztek a tavaly elhunyt korábbi polgármesterről, dr. Zsély Andrásról (Fidesz) is.