Hírek
2022. Március 18. 15:04, péntek |
Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Nem indul el idén az Európai Űrügynökség marsszondája

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt.
Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót - írta a BBC hírportálja.
A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével. Az űrhajó raktárba kerül, amíg ki nem derül, hogyan indulhat a Marsra.
A lehetőségek széles skáláját vizsgálják attól az opciótól, hogy újrakezdődhet az együttműködés az orosz Roszkozmosszal egészen addig, hogy a hiányzó technológia kiépítésére új partnereket keresnek, utóbbi esetben mindenekelőtt az Egyesült Államok jöhet szóba. Egyelőre semmi sem zárható ki, de az tűnik reálisnak, hogy az együttműködés felfüggesztése évekkel halasztja el a felszállást.
Az egyik nehézség, hogy a Rosalind Franklinnek - melyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el - a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, tíznapos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna.
Az ESA Tanácsának döntése azt jelenti, hogy legkorábban 2024 vége felé szállhat fel az űrhajó. Mivel a bolygók közti út nyolc hónap, 2025 közepénél előtt nem landolhat a Mars felszínén.
A Rosalind Franklin a második szakasza az ExoMars kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni.
A misszió második részének minden eleme felépült és indulásra kész, ha nem lenne háború, orosz rakétával indulna, német építésű űrhajó vinné a Marsra, majd orosz leszállóegység helyezné a vörös bolygó felszínére. A felfüggesztés miatt az ESA új rakétát és leszállóegységet keres.
Lehetne találni másik, nem orosz rakétát a 2024-es induláshoz, de nem lenne ilyen egyszerű a leszálláshoz szükséges eszközök beszerzése nyugati forrásból. A szakértelem megvan Európában és az Egyesült Államokban is a leszállórendszer megépítéséhez, de a tervezés, az építés és a tesztelés szinte biztosan több mint két évet venne igénybe, így a Rosalind Franklin valószínűleg nem indul az űrbe 2026 előtt, de talán 2028-ig is várni kell rá.
Ezek érdekelhetnek még
2022. Június 28. 10:07, kedd | Külföld
A fertőzöttek száma több mint 544,4 millió, a halálos áldozatoké 6,330 millió a világon
A világon 544 479 315 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 6 330 513 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint kedd reggeli adatai alapján.
2022. Június 28. 08:00, kedd | Külföld
Tíz hónap után véget ért párizsi merényletek pere
A vádlottak utolsó megszólalásával hétfőn véget ért a 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat gyanúsítottjainak tíz hónapja kezdődött pere a különleges esküdtszéken.
2022. Június 28. 05:00, kedd | Külföld
Zelenszkij szerint a tél beállta előtt véget kell vetni a háborúnak
Legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez
2022. Június 27. 10:03, hétfő | Külföld
A fertőzöttek száma közel 543,6 millió, a halálos áldozatoké 6,329 millió a világon
A világon 543 597 674 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 6 329 045 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli adatai alapján.