A 2023-ra tervezett kibocsátások mértéke összesen 10 827 milliárd forintról 11 249 milliárd forintra, vagyis 422 milliárd forinttal nőtt. A forint lakossági kibocsátási terv 4667 milliárd forintról 5085 milliárd forintra, a devizafinanszírozási terv 2897 milliárd forintról 3127 milliárd forintra emelkedett.Az intézményi forintkötvények esetében ugyanakkor 2872 milliárd forintról 2797 milliárd forintra csökkent az aukciós, illetve 390 milliárd forintról 240 milliárd forintra a csereaukciós kibocsátási terv.

Az augusztus végéig a megemelt finanszírozási igény mellett az éves finanszírozási terv 73 százalékban teljesült. A forint lakossági állampapírok bruttó kibocsátása elérte a 3794 milliárd forintot, ebből 2644 milliárd forinttal továbbra is az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a legnépszerűbb - írták.
A közlemény szerint a forintkötvényekre vonatkozó terv csökkentését a várakozásokat meghaladó lakossági értékesítés, valamint a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) iránti kereslet hatására kialakult majdnem 600 milliárd forintos többletlikviditás lehetővé tette lehetővé. A forintkötvény-kibocsátási terv változtatása mérsékeli a 2025-ben és 2026-ban esedékes forint intézményi államkötvény lejárati csúcsokat.
A devizafinanszírozási terv emelését a jövőre esedékes devizakötvény-lejáratok mintegy félmilliárd dollár értékű előfinanszírozása, továbbá a nemzetközi bizonytalanságból fakadó kockázatok mérséklése indokolta. Az új devizaforrás lehetőséget ad az uniós finanszírozású programok előfinanszírozására akkor is, ha a támogatások továbbra sem érkeznek meg - tették hozzá.