Hírek
2023. December 22. 08:48, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
MNB: tavasszal érkezik a fizetési kérelem, ősszel a QR kódos fizetés
A három éve hibamentesen és biztonságosan működő Azonnali Fizetési Rendszer új szolgáltatásainak bevezetésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új határidőt adott.
Az MTI-nek csütörtökön küldött közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank - a központi rendszer és a pénzforgalmi szolgáltatók készültségi fokának figyelembevételével - úgy döntött, hogy a fizetési kérelem kötelező fogadásának új határideje 2024. április 1., az egységes adatbeviteli megoldások kötelező beolvasásáé (QR kódos, NFC-s, deeplinkes fizetés) pedig 2024. szeptember 1.
A döntéssel az MNB elegendő időt kíván biztosítani a szektornak a szükséges fejlesztések magas minőségű végrehajtása mellett a teljeskörű tesztelésre is a hibamentes indulás érdekében. Az új határidők lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az azonnali fizetésre épülő új szolgáltatások bevezetéséig a bankszektor maradéktalanul megfeleljen a biztonsággal kapcsolatos MNB elvárásoknak.
A közleményben kitértek arra, hogy a magyar azonnali fizetés bevezetése nemzetközi összehasonlításban is sikeresnek tekinthető. A rendszer 2020. márciusi indulása óta több mint 640 millió átutalás teljesült kevesebb mint 5 másodperc alatt, az ügyfelek a tranzakciók 43 százalékát már a normál banki üzemidőn kívül, azaz este vagy hétvégén indítják, kihasználva az új technológia előnyeit.
A három év hibamentes működés alapján döntött úgy az MNB, hogy érdemes továbbfejleszteni a rendszert - közölte a jegybank.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot