A grafológiai vizsgálatok személyiségjegy feltérképezésével szemben az összehasonlító írásvizsgálat esetén a személyazonosság kérdése van a fókuszban. Az igazságügyi írásszakértő munkája nagy felelősséggel jár, mivel a vélemények és az ügyek mögött emberi sorsok, komoly pénzek és érzések húzódnak meg. A következtetés nem mindig esik egybe az igazsággal, az erkölccsel vagy a joggal, azonban a szakmaiságot és az elhivatottságot kell előtérbe helyezni – a Rádió Orient műsorában Terbe Ernő, gyémántfokozatú igazságügyi írásszakértő beszélt az összehasonlító írásvizsgálat titkairól.

Az összehasonlító írásvizsgálat a kézzel készített írásművek készítőinek azonosításával foglalkozik. A grafológiai vizsgálatok személyiségjegy feltérképezésével szemben itt a személyazonosság kérdése van a fókuszban. A Rádió Orient műsorában Terbe Ernő, gyémántfokozatú igazságügyi írásszakértő kiemelte, az összehasonlító írásvizsgálat nem az írásazonosításról, hanem az írások mögött álló személy kilétének megállapításáról szól.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, az igazságügyi összehasonlító írásvizsgálat kialakulása az írásbeliség megjelenésével azonos időre tehető. A vagyoni viszonyokat igazoló iratok, okiratok kiállításával párhuzamosan a hamisítás igénye is felbukkant. Az első írásszakértői emiatt a visszaélések miatt merült fel. Terbe Ernő hangsúlyozta, a római kor írásvizsgálatai egyáltalán nem hasonlítottak napjaink írásazonosító tevékenységéhez. „Magyarországon az 1800-as évek végén írástudók végezték a vizsgálatokat. A területen jelentős változást a grafológia 18-19. századi megjelenése hozott. A grafológiai alapokon végzett írásvizsgálatokat a kriminalisztika fejlődésével a személyazonosító vizsgálat sajátos fogalomrendszere és gondolkodásmódja váltotta fel. Napjainkban számos új kutatási irány és számítógépes program jelenik meg, azonban a szakértők továbbra is a korábbi módszereket alkalmazzák” – mutatta be a szakma intézménytörténetét a 29 éves szakértői tapasztalata miatt gyémántfokozatú megnevezésben részesített Terbe.

Az összehasonlító írásszakértő munkájának alapja az értékelő, minőségi írásvizsgálat. Dudás Ferenc műsorvezető kiemelte, a szakmának nagy felelőssége van. Terbe elmondta, a szakértői vélemények és az ügyek mögött emberi sorsok, komoly pénzek és érzések húzódnak meg. „Napjainkban az írással elkövetett bűncselekmények nagyon vonzóak lehetnek, mivel a legkevesebb munkával a legnagyobb vagyonra lehet szert tenni. A szakértő feladata, hogy az ügyben objektív, tárgyilagos, szakértői álláspontot alakítson ki. A szakértői következtetések nem mindig esik egybe az igazsággal, az erkölccsel vagy a joggal, azonban a szakmaiságot és az elhivatottságot kell előtérbe helyezni. A vélemény nem feltétlenül igazságos, azonban minden esetben jogszerű. Vannak kisebb és nagyobb értékű ügyek – akad milliárdos ÁFA-csalás és tényleges pénzügyi kárt nem okozó lakhatási bejelentőlap-hamisítás is” – magyarázta a közigazgatási rádió vendége.

Az írásszakértői vizsgálat során az elsődleges feladat a személyazonosság megállapítása. Amennyiben az aláírás nem a jogosulttól származik, idegenkezűségről, hamisságról beszélhetünk – emelte ki a szakértő. Terbe a hamisítás két típusát különítette el: a szabadkézi utánzások mellett technikai írásátvitel útján készített hamisítások léteznek. „Az utóbbi esetben a hamisítás technikai eszközöket, fénymásolókat, képfeldolgozó berendezéseket igényel. A hamisító megszerzi az aláírást, majd technikai eszközzel a kívánt felületre másolja azt. Emellett a bélyegző alapján történő hamisítás is igen gyakori” – mutatat be Terbe az előforduló eseteket.

A Rádió Orient vendége a műsor során egy József Attila kézirat hamisságának vizsgálatát is bemutatta. A 2012-es ügy során a szakértőnek a költő Árnyékok c. verse kéziratának eredetiségét kellett megállapítania. A vizsgálat során, az írásminták beszerzését követően hamisításra derült fény – emelte ki a vendég. Az esettel kapcsolatban az írászavarok kérdéskörére is kitért. Terbe kiemelte, az izmok működési diszharmóniájából fakadó eltéréseket nem lehet mesterségesen létrehozni. „Az idős ember remegő kézírását, a laza remegő kézmozgást nem lehet utánozni. Izommerevítéssel sem érhető el a kívánt egybeesés” – zárta szavait az írásszakértő.