megnövekszik a fehérvérsejtek száma az érintett területen, duzzanat alakul ki.

A hisztamin a csípés körül levő idegeknek is jelet küld, ez magyarázza a kellemetlen, viszkető érzést. Amikor valakit életében először csíp meg egy szúnyog, a szervezet reakciója sokkal gyengébb lehet.

Egyesek egyáltalán nem reagálnak a szúnyogcsípésre, tehát sem dagadást, sem viszketést nem tapasztalnak. A kevésbé szerencséseknél ezzel szemben erősebb immunreakció figyelhető meg.

De egyáltalán miért támadnak ránk ezek a vérszívók?
Azért, mert a vérünkben található anyagokra van szükségük a petéik lerakásához – ezért csak a nőstény szúnyogok csípnek. Megkeresik a bőr közelében található ereket, majd szalmaszálszerű szájszervük hegyével szúrják át bőrünket, hogy aztán kiszippanthassák az értékes vércseppeket. A folyamat során véralvadásgátló hatású nyáluk van segítségükre, amely megakadályozza, hogy a megszilárduló vér csapdába ejtse őket.

Kiket kedvelnek leginkább?
A szúnyogok az áldozataik bőrén át kiválasztott anyagok elemzése alapján szemelnek ki minket. Nem teljesen tisztázott, hogy miért, de a férfiakat, a gyerekeket, a 0-ás vércsoportú egyéneket, a túlsúlyosakat, valamint a sötétebb ruhát viselőket szívesebben választják. De természetesen bárkit megcsíphetnek.

A szúnyogcsípés veszélyei
Bármennyire is viszketnek a csípések, a vakarással csak rontunk a helyzeten. Fokozzuk és kiterjesztjük ugyanis a terület gyulladását, így erősödik a viszketés. Továbbá, a vakarózással olyan mikrosérüléseket okozhatunk, amely fertőzéseket eredményezhet. Amennyiben a szúnyogcsípés körülötti bőr néhány nap után lángnyelvszerűen vörössé, duzzadttá válik, az bakteriális gyulladásra, úgynevezett orbáncra utal. Ha ilyet tapasztalunk, keressük fel háziorvosunkat!

Az érzékenyebbeknél kialakulhat a csípések körül nagyobb dagadás, ez esetben recept nélkül kapható antihisztaminok, illetve hűsítő krémek segíthetnek.

Bár szerencsére ritka a szúnyogcsípés-allergia (Skeeter-szindróma), de mindenképpen érdemes szót ejteni róla. Tünetei, melyek 8-10 órával a csípés után jelentkeznek: viszketés, bőrpír, nagy kiterjedésű duzzanat, meleg tapintású bőr, fájdalom, hólyagok, arcdagadás, láz, nehézlégzés. Az állapot anafilaxiás sokkhoz vezethet, ezért mielőbbi orvosi ellátást igényel!

Külföldön a szúnyogok komolyabb betegségeket is terjeszthetnek, például maláriát, sárgalázat. Hazánkban szerencsére ezekkel nem kell számolni, legfeljebb behurcolt esetek fordulnak elő, de például a nyugat-nílusi láz már itt is felütötte fejét. Továbbá a szúnyogok a kutyákra veszélyes bőr- és szívférgességet is terjesztik hazánkban és külföldön egyaránt.

A szúnyogcsípés megelőzésére érdemes hangsúlyt fektetni
Gyakori zuhanyzással le tudjuk mosni magunkról a verejték szúnyogok által kedvelt illatanyagait. Szüntessük meg az udvaron a pangó vizeket. Égessünk citromos gyertyát, használjunk rovarriasztó készítményeket. Ruházatunk legyen hosszú ujjú, szellős, világos színű. Érdemes kerülni az alkoholfogyasztást, mivel egyes kutatások szerint az italozók vére vonzóbb a vérszívók számára.

Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító. Felhasznált irodalom: Why do mosquito bites itch and swell up? (Medical News Today)

_ _ _ _ _ _