Firenzében a Galleria dell’Accademia-ban található.

- A firenzei Dávid szobrot Michelangelo egyetlen carrarai márványtömbből faragta ki.

Ezt a hatalmas márványtömböt az egyház eredetileg más célra szánta. Herkules-szobrot akartak belőle készíttetni a Dóm számára, és bár az a munka 1464-ben elkezdődött (Agostini di Duccio dolgozott rajta), soha nem fejeződött be, mert nem találtak senkit, aki befejezte volna. A szobrászok azért nem vállalták a munkát, mert rossz minőségű volt a márvány, nehéz volt vele dolgozni.

- 1501-ben kezdett hozzá a munkához, és 3 évig dolgozott rajta.

- A szabad ég alatt dolgozott, ha esett, ha fújt, gyakran étlen-szomjan. 400 aranyat kapott a szoborért.

- 1504. szeptember 8-án leplezték le a szobrot, bár már korábban is közszemlére tették, a mester ugyanis már 1503 júniusára elkészült a nagyrészével, később már csak kisebb simításokat végzett rajta.

- A szobor magassága 5,17 méter, súlya 5 tonna.

- A reneszánsz időszakban több Dávid-szobor is készült Firenzében.

Donatello és Verrocchio alkotásai a bibliai ábrázolást követték és serdülő fiúként ábrázolták Dávidot, a Góliáttal vívott győztes csata után, Góliát fejével a szobrok lábánál.

Ezzel szemben Michelangelo Dávidot elszánt, fiatal férfiként ábrázolta, aki harcra, győzelemre készül. Nem a csata után, hanem előtte, feszülten, de koncentrálva az előtte álló küzdelemre.

-Nemcsak a pillanat megragadásában, de kivitelezésében is formabontó volt Michelangelo Dávid szobra. A szobor teljes meztelensége ugyanis szembement a középkori hagyományokkal, kötöttségekkel. A város elöljárói lenyűgözőnek találták a gigantikus szobrot, és nem botránkoztak meg az újszerű ábrázoláson.

- Arról, hogy hol helyezzék el a szobrot, egy bizottság döntött, melynek tagjai között volt Leonardo da Vinci és Sandro Botticelli is. Szerették volna, ha a firenzei Dóm tetejére kerül a Dávid szobor, de mérete és súlya miatt ezt hamar elvetették, és végül a Palazzo Vecchio előtti téren helyezték el.

Csak pár száz méterre volt a műhelytől a tér, de így is egy heti megfeszített munkába telt, míg átszállították a szobrot. Itt állt egészen 1873-ig, akkor került át mai helyére, a Galleria dell’Accademia dísztermébe.

- Eredeti helyén, a Palazzo Vecchio előtt ma egy másolat áll.

- Többször is megsérült a Dávid szobor. Először 1512-ben a talapzatát érte sérülés egy, a Palazzo Vecchio-t ért villámcsapás következtében. 1527-ben politikai zavargások voltak Firenzében, ekkor a szobor bal karja eltört. A darabjait összeszedték és Cosimo Medici kérésére 1543-ban megkezdték a restaurálását.

Később is többször restaurálták, de volt, aki többet ártott munkájával, mint használt. 1843-ban Aristodemo Costoli egy lábujjat restaurált a szobron, de sajnos a munkához, és az egész szobor megtisztításához egy nagyon agresszív, savas anyagot használt, ami nem tett jót a márványnak.

Szakértők szerint – bár nagyon lassú a folyamat, de egyértelműen látszik, hogy – a márványon apróbb repedések vannak, ami hosszabb távon nagyobb gondot is okozhat, kérdéses, hogy meddig fogja bírni a hatalmas súlyt.

Szeizmológusok szerint a látogatók lábdobbanásainak rezgései apránként ugyan, de repedéseket okoznak a márványon, ezért most ennek kiküszöbölésén dolgoznak.

2019-ben készült el a legkisebb, egy milliméter nagyságú Dávid-szobor a zürichi egyetem egyik kutatócsoportjában. 3D-s technológia segítségével készült el a miniatűr szobor, és bár művészettörténeti jelentősége nincs, látványos és jópofa jelképe a nanotechnológiában elért eredményeiknek.