mert a mutatott sebesség magasabb, mint a megengedett határ. Azonban nem kell azonnal pánikba esni! Lehetőség van arra, hogy elkerüljük a büntetést. Mekkora sebességtúllépés fér bele a megengedett határon belül, hogy ne kelljen bírságot fizetnünk? És egyáltalán, kinek kell kifizetnie a bírságot?

A traffipax hogyan működik? Hogyan és milyen pontosan tudják mérni egy gépkocsi sebességét?

A "traffipax" általában sebességmérő eszközökre utal, amelyeket a közúti közlekedés ellenőrzésére használnak. A traffipax kifejezés Magyarországon használatos, de más országokban más nevekkel is illetik ezeket az eszközöket. A sebességmérő eszközök számos módszert alkalmazhatnak a járművek sebességének mérésére.

- Radar: A radar alapú traffipax eszközök elektromágneses hullámokat használnak a járművek sebességének mérésére. Az eszköz kibocsát egy rádióhullámot a járművek irányába, majd a visszaverődő hullámot fogja vissza. Az eszköz a Doppler-effektust használja, hogy az eltérést a kibocsátott és a visszavert hullámok között kiértékelje, ami lehetővé teszi a jármű sebességének kiszámítását.

- Lézersugaras (lidar) eszközök: Ezek az eszközök lézersugarat használnak a járművek sebességének mérésére. A lézersugár a járműre irányul, majd a visszaverődő sugár alapján kiszámítják a jármű sebességét. A lézersugaras traffipaxok rendkívül pontosak, mivel a lézeres sugár nagyon szűk és pontosan célozható.

- Mágneses körzők és indukciós hurok: Néhány traffipax eszköz a jármű mágneses mezőjét vagy a jármű felett elhelyezett indukciós hurok változását érzékeli. Amikor egy jármű áthalad a mágneses területen, az indukciós hurokban változás következik be a mágneses mezőben, amit az eszköz észlel, és ebből számítja ki a jármű sebességét.

Ezek az eszközök általában kalibráltak és pontosak, hogy a sebességméréseket megbízhatóan elvégezhessék. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eszközök használata során betartandó szigorú eljárások és előírások vannak, hogy a mérési eredmények pontosak és megbízhatóak legyenek.

Gyorshajtás bírság jogi háttere
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, a járművel történő megállásra és várakozásra, az autópálya leállósávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott forgalmú övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, és a természet védelmére vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.

Ki az akinek a gyorshajtási bírságot meg kell fizetnie?
A törvény szerint a fentiek megsértése esetén az üzembentartóval vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben közigazgatási bírságot kell kiszabni (2024-től ez változott, a legkisebb bírság összege 39.000 Ft-ről 50.000 Ft-ra nőtt!).

Mikor van az a helyzet, hogy nem az üzembentartó fizeti a gyorshajtási büntetést?
Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalta vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek az alábbiakban felsorolt adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

A nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevélnek tartalmazni a kell az alábbi adatokat:
- a gépjármű hatósági jelzését,

- a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,

- azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

Mennyi a gyorshajtási bírság bizonyos sebésségeknél?
Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

_ _ _ _ _ _

InfoNógrád - az egyetlen KÖZÉLETI és KÖZÉRZETI MAGAZIN - Salgótarján és Nógrád vármegye - hírek, zavaró reklámok nélkül 😃
Szeretettel várjuk Önt is a csatornáinkon! Hírek és események, kultúra és szórakozás, sport és autós mellékletek:

CSOPORT:https://www.facebook.com/groups/infonograd