Hírek
2019. Szeptember 18. 05:00, szerda |
Belföld
Forrás: mti - Fotók: MTI/Illyés Tibor
Megszűnik 2030-ig az energetikai célú szénégetés Magyarországon
![Megszűnik 2030-ig az energetikai célú szénégetés Magyarországon](/external/image_cache/9/6/f/96f28127e9bfcc80c801026439ff6480.jpg)
2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon. Ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását
- jelentette ki a köztársasági elnök kedden Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán.
Mindezek következtében az áramtermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás drasztikusan csökken Magyarországon - tette hozzá Áder János.
Elmondta: az új energiatermelő technológiák, kapacitások megteremtése mellett legalább ilyen fontos az épületek energiahatékonyságának növelése, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítása, a közlekedés, benne a tömegközlekedés elektronizálása, vagy gázüzemű, illetve hibrid meghajtásra való átállítása.
Hasonlóan fontosnak nevezte az energiaintenzív ipari ágazatok - cement-, üveg- és gumiipar - technológiai váltását, a mezőgazdaság metánkibocsátásának drasztikus csökkentését és az erdősítést.
A klímaváltozás kapcsán az államfő emlékeztetett a Bahamákat sújtó hurrikánra, amely óránként közel 300 kilométeres széllel járt és 3000 halálos áldozatot követelt, valamint felidézte a két ével ezelőtt Houstonban történteket, amikor két nap alatt nagyjából 50 balatonnyi eső hullott az amerikai városra és környékére.
Ilyen viharoknak semmiféle infrastruktúra nem tud ellenállni - szögezte le.
Áder János szólt a minden korábbiaknál nagyobb erdőtüzekről az Amazonas-medencében és Szibériában, amelyek hatalmas szén-dioxid-kibocsátással jártak, az extrém szárazságra pedig az indiai Csennai városát hozta fel példaként, ahol az idei évben teljesen kifogyott a víz a tározókból és a csapokból.
Napjainkra a tudományban már majdnem százszázalékos konszenzus alakult ki, hogy a klímaváltozásért elsősorban az emberi tevékenység a felelős - mondta a köztársasági elnök.
A drasztikus változásokra jellemző, hogy 1980 és 1990 között maximum 50 milliárd dollárt ér el évente a természeti katasztrófák okozta károk nagysága, az elmúlt tíz évben azonban nem volt olyan esztendő, amikor ez az összeg kevesebb lett volna 100 milliárd dollárnál - mondta Áder János.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Július 16. 08:15, kedd | Belföld
Ötven tartalékos kezdi meg az alapkiképzést Szentendrén
Mintegy ötven fiatal kezdi meg hétfőn az egységes alapkiképzést a szentendrei Görgey Artúr laktanyában - mondta el a közmédiának Huszár Ferenc ezredes hétfőn a helyszínen.
2024. Július 16. 08:14, kedd | Belföld
Tizenhat vármegyében és 6 budapesti kerületben irtják a szúnyogokat a héten
Tizenhat vármegye négyszáznegyvennégy településén és Budapest hat kerületében lesz a héten szúnyoggyérítés - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.
2024. Július 16. 08:09, kedd | Belföld
Idén is számos útszakasz újul meg a Magyar Falu Program keretében
Tízmilliárd forintból folytatódik országszerte a mellékutak állapotának javítása - közölte a Miniszterelnökség hétfőn az MTI-vel.