30 évig kell megőriznie a klinikának és a rendelőintézetnek, de más a helyzet a zárójelentésekkel és a röntgenfelvételekkel.

Egyik olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy gyermekkorában milyen betegségekkel kezelték, milyen gyógyszereket kapott a gyermekklinikán, milyen zárójelentés készült abban az időben, ugyanis szülei nem őrizték meg ezeket a fontos iratokat.

Azt is szeretné tudni a 40 éves férfi, milyen kérelmet kell benyújtania, hogy betekinthessen a 80-as és a 90-es években készült szakellátási kezelőlapokba, kórházi zárójelentésekbe.

Az általunk megkérdezett egészségügyi jogásztól megtudtuk: az adott dokumentációkat 30 évig, míg a zárójelentéseket 50 évig kell megőriznie a kórházaknak vagy a rendelőintézeteknek, így a 40 éves beteg csupán a 10 éves korától rendelkezésre álló leleteket tudja kikérni. Amennyiben zárójelentés is készült abban az időben, akkor azok születésétől kezdve megtalálhatóak. Ezeket a dokumentumokat azonban írásban kell kérvényeznie az adott intézménynél vagy annak jogutódjánál.

Milyen dokumentumot mennyi ideig őriznek meg?
Az egészségügyi dokumentációt (pl. laborleletek, ambuláns lapok) 30 évig, míg a zárójelentést 50 évig kell megőriznie az adott egészségügyi intézménynek. Amennyiben indokolt a további nyilvántartás, például kezelés vagy tudományos kutatás érdekében, akkor tovább is megtarthatóak ezek a dokumentációk.
A röntgen, CT felvételeket 10 évig, az erről készült leleteket 30 évig kell megőriznie az intézménynek.
A vényeket 5 évig tárolják.

Miként kérhető ki a dokumentáció?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján az egészségügyi dokumentáció másolatának kiadását kérvény alapján igényelhetjük.

A beteg halála után annak törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, a dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni.

Mire jogosult a beteg a leletek kapcsán?
A páciens a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kap, a járóbeteg-szakellátás kezelésének befejezésekor pedig ambuláns ellátási lapot adnak számára. Ha gyógykezelésen volt, akkor erről is kérhet tájékoztatást.

Joga van a betegnek a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismernie, abba betekintenie, azokról kivonatot vagy másolatot készítenie vagy másolatot kapnia (az első másolat ingyenes). A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni.

Mi változott az EESZT bevezetésével?
2017-ben jött létre az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatás, ahol a kezelésekkel kapcsolatos adatok és dokumentációk (orvosi receptek, beutalók, leletek és zárójelentések) már online felületen is elérhetővé válnak a betegek és az őket ellátók részére, azonban csak a 2017. november 1. napjától történt, közfinanszírozott ellátásairól készült egészségügyi dokumentációkat lehet megtekinteni, letölteni, illetve kinyomtatni.

Az adatok egy központi elektronikus rendszerbe kerültek, ezzel láthatóvá váltak a különböző ellátási helyek számára a szükséges információk. Fontos tudni, hogy a felhasználók rendelkezhetnek arról, hogy az adataikhoz pontosan kik férhetnek hozzá, ezen felül pedig nyomon követhetik, hogy mikor és melyik intézmény kérte le, pontosan mely adatait.

AZ EESZT-BEN KEZELT DOKUMENTÁCIÓ
Évente 75 millió egészségügyi dokumentumot (lelet, ambuláns adatlap, zárójelentés) és közel 180 millió orvos-beteg találkozást regisztrálnak az EESZT-ben online módon. Több mint 600 millió recept adata látható a rendszerben, ez naponta átlagosan 800 ezer új receptet jelent.

A nyitókép illusztráció - forrás:fejervar