Piaci díjszabással háromszor, de inkább négyszer annyit is fizethetnének a családok az áramért és a gázért egyaránt.

Régóta sok bírálat éri a rezsicsökkentés intézményét, amely immár tizenkét éve jelent segítséget a magyarországi családoknak. Bár a háztartási energia hatósági áras értékesítését 2013-ban vezette be a kormány, szerepe az utóbbi három évben értékelődött fel, mióta a szomszédban fegyveres konfliktus dúl.

A háborútól az egész Európai Unió szenved, s a csapások egy részét saját öklével mérte és méri magára. A sikertelen leválási kísérlet az orosz energiahordozókról jól érzékelhető emelkedést hozott főleg a nyugat-európai energiaárakban. Mint ismeretes: ugyan Németország és több más EU-s tagállam sem vesz már vezetéken keresztül orosz szénhidrogént, a hajón szállított cseppfolyósított földgázt továbbra is vásárolják, amivel csak annyit értek el, hogy jóval drágábban szerzik be az energiát.

Hiába publikálta a háború kipattanása után nem sokkal az Európai Bizottság a RePowerEU tervet, és tűzte ki célként, hogy 2022 végére 66 százalékkal csökkenti az orosz gáz importját, 2023 végére pedig teljesen függetlenedik tőle, ez csak részben történt meg.

Magyarország a kezdetektől hallani sem akart az orosz energiahordozók vásárlásának leállításáról, hiszen annak beláthatatlan gazdasági következményei lettek volna, amelyek a vállalkozásokat és a lakosságot is lehetetlen helyzetbe sodorták volna. A magyar energiaellátást így is többször veszélyeztették a harcok, illetve Kijev számos barátságtalan lépése. Nem kell messzire menni az időben, elég, ha a januári gáztranzit-leállításra gondolunk, s a gázszállítást azóta sem hajlandó újraindítani Ukrajna. Még szerencse, hogy a Török Áramlaton keresztül továbbra is megfelelő mennyiségű gáz érkezik az országba, bár a harcok ezt is gyakran fenyegetik, Ukrajna többször is drónokkal próbált kárt tenni a vezetékekben.

Európában a legjobb
A magyar rezsi továbbra is az EU legolcsóbbja: egyetlen tagország lakossága sem kapja kedvezőbb áron az áramot és a gázt az átlagfogyasztás mértékéig, mint a magyarországi családok. A finnországi VaasaETT energetikai tanácsadó rendszeresen elkészíti és az Energie-Control Austria, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából közreadja az uniós és néhány, az európai energiaközösségben lévő ország tarifa-összehasonlítását.

A háztartási energiaár-index (HEPI) listáján csak fővárosok kaptak helyet, így Budapestet lehet csupán szemlézni, ám mivel Magyarországon mindenhol egységes a rezsi, valójában országos adatról beszélhetünk. A februári adatsor szerint hazánkban az áram kilowattóránként 9, a gáz pedig köbméterenként 2,49 centbe került februárban. Ugyan a lista szerint kismértékben még javult is a magyarországi helyzet januárhoz képest, ez valójában csak az erősebb forintnak köszönhető. A rezsi immár 2022 augusztusa óta ugyanazon a szinten van: az áram évi 2523 kilowattóráig 36 forintba, a gáz pedig 1729 köbméterig 102 forintba kerül. Az átlagfogyasztás felett 70 forintra ugrik a kilowattóránkénti áramár, és 747 forintra a köbméterenkénti gázár, ami jelentős emelkedés, de a többségnek elegendő a kedvezményes keret. Sőt, aki három gyermeket nevel, annak további kedvezmény jár. Évi plusz 600 köbméternyi gázfogyasztási keretet igényelhetnek a nagycsaládosok, s ez minden további gyermekkel nőhet. Három gyermekkel tehát nem 1729 köbméternyi gázfogyasztásig érvényes csökkentett tarifa, hanem 2329 köbméterig, azaz havi csaknem 200 köbméterig, amely már egy nagyobb vidéki ház fűtését is fedezheti.

Visszatérve az összehasonlító táblázatra: Budapest tényleg a legolcsóbb rezsivel szerepel benne. Sőt, az unió határain kívül sem igen akad olyan, a VaasaETT listáján szereplő ország, amely fel tudja venni vele a versenyt. Egyedül Szerbia és Ukrajna közelíti meg a 9 centet az áram esetében, a gáznál pedig csak a kijevi megy a hazai ár alá. A környező uniós országokban mind 15 cent felett van a díj, azaz a magyarországinak több mint a másfélszerese, nyugatabbra pedig a többszörösét fizetik,

Ausztriában például pont négyszer annyit. A gázért pedig öt és félszer annyit fizethetnek Bécsben.

Persze tagadhatatlan, hogy az osztrák átlagbér a háromszorosa a magyarnak, de Bécsben így is arányosan többet költ az ember a fizetéséből rezsire,
mint Budapesten.

Orbán Viktor idei évértékelőjén Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Átlagosan fogyasztunk
A legmarkánsabb különbségeket nem is a kilowattóránkénti lebontásban kapjuk. Sokkal beszédesebb, ha országonként végignézzük, hogy az átlagfogyasztásig évente mennyit kell fizetnie egy háztartásnak. Ezt az összehasonlítást februári évértékelőjén Orbán Viktor is bemutatta. A miniszterelnök azt mondta: Brüsszelben követelik a piaci árképzést akadályozó szabályozások megszüntetését, és kijelentette, hogy a rezsicsökkentés családok millióinak a túlélést jelenti.

„Ami nálunk egy évben 250 ezer forintos számla, az Romániában 600 ezer, Szlovákiában 650 ezer, Lengyelországban 900 ezer, Csehországban több mint 1 millió forintos.

Nem is beszélve Ausztriáról, ahol a rezsiár az egeket ostromolja. Ez várna ránk, ha engednénk Brüsszelnek” – fogalmazott a kormányfő.

A Mandiner kiszámolta, hogy mennyibe kerülne egy magyar családnak, ha nem a szabályozott hazai árakat kellene fizetnie, hanem az adott országokban költene rezsire. Az eredmény riasztó. Az összegeket az árfolyamváltozás is mozgatja, a február óta erősödő forint kicsit még javított is az összképen.

Magyarországon egy átlagfogyasztó család éves kiadása gázra és áramra 267 186 forintra jön ki, az áram ebből 90 828, a gáz pedig 176 358 forintot tesz ki. A szomszédos országokból Horvátország áll a legközelebb díjszabásban a magyarországi árakhoz, az ottani árakkal számolva áramra évente 158 949 forintnyi, gázra pedig 340 613 forintnyi összeget fizetne egy átlagos család. Ez összesen 499 562 forint, vagyis csaknem duplája a rezsicsökkentett összegnek. Romániai áron az áram 161 724 forint lenne, a gáz pedig kiugróan drága, 428 792 forint, ez összesen 590 516 forint. Szlovákiai áron évente 626 884 forintot fizetne egy család háztartási energiára. Egy átlagos család szófiai áron másfélszer többet költene áramra, a gázszámla pedig sokakat sírásra kényszerítene – éves átlagban majdnem 700 ezer forint lenne a rezsi. Nagyjából ezen a szinten mozog a lett, a görög, a litván és az észt díjszabás is. Lengyelországban és Szlovéniában már kicsit magasabb, közel 900 ezer forintba kerülne a magyar átlagfogyasztás az ottani díjakkal számolva. Sok országban már 1 millió forint felett van az éves áram- és gázszámla. Már csehországi árakkal számolva is e feletti összeget fizethetne egy átlagfogyasztó magyar család. Ausztriai áron 1,3 millió forintnál is magasabb volna a számla. A leg­magasabb a svédországi díjakkal lenne a rezsi, elsősorban a gázárak miatt. Stockholmban messze a legtöbbet fizeti a lakosság a gázfűtésért, háromszor annyit, mint az uniós átlag és tizenháromszor többet, mint a magyarországi családok. A különleges árszabás mögött az áll, hogy Svédországban kevesen használnak gázfűtést, alig néhány tízezer háztartásba van bekötve a vezetékes ellátás.

Van, aki szerint humbug
„És tudjátok, a rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés. És ha van egy falusi nagy ház, ahol egy háromgyermekes család él, akkor őrájuk már nem vonatkozik, mert kijönnek a limitből” – mondta nemrég Magyar Péter egy vidéki gyűlésen. Ez a kijelentés több szempontból sem állja meg a helyét, hiszen, mint ahogyan szó volt róla, a háromgyermekes családok a gázra további kedvezményt vehetnek igénybe. Az sem igaz, hogy átlagosan többet fizetnek az energiáért a magyarok. Ha az európai közép­árral számolunk, akkor a hazai átlagfogyasztásig áramra évente 257 346 forintot kellene költeni, gázra pedig 764 218 forintot. Az átlagfogyasztásnál pedig kevesebb dolog fejezi ki jobban, hogy jellemzően mennyit kell költeni rezsire. Ha pedig az átlagon túl vizsgálódunk, évi 4800 kilowattórányi fogyasztással számolva 250 218 forint lenne egy magyar család áramszámlája. Ugyanez romániai áron 307 200 forint, az uniós átlagot nézve pedig 484 800 forint lenne – azaz még így is duplája lenne a magyarországi számlának.

Ezek után kijelenthető, hogy rezsicsökkentés nélkül igencsak nehéz helyzetbe kerülne sok magyar háztartás. Ameddig tehát fennmarad a hatósági árszabás, addig nagyobb mozgástere lesz a családoknak megtakarítani, fogyasztani vagy befektetni. Ha ezt elvennék tőlük, akkor más területen kellene összébb húzni a nadrágszíjat, az pedig sokaknak fájdalmas lenne.

Nyitókép: MTI/Oláh Tibor