Városlista
2021. augusztus 1, vasárnap - Boglárka

Hírek

2021. Május 07. 08:34, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Magyar kutatók a kutyák szemkontaktusra való hajlamát vizsgálták

Magyar kutatók a kutyák szemkontaktusra való hajlamát vizsgálták

Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai négy tényezőt vizsgáltak legújabb kutatásukban, amelyek azt befolyásolhatják, mennyit néz a kutya az emberre.

A fejformát, a fajta eredeti funkcióját, a kort és a személyiséget nézve arra jutottak, hogy a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.

A kutyák egyedülállóan jól alkalmazkodtak az emberekhez és ebben fontos szerepe van a kommunikációnak. Érzékenyek az ember tekintetének irányára, ami segít eldönteni, hogy az üzenet nekik szól-e. A gazdával való szemkontaktus kialakítása mindkét félben megemeli az oxitocin szintjét, ami erősíti a társas kötődést. Ugyanakkor a kutyák nem egyforma mértékben hajlamosak szemkontaktus kialakítására - részletezik az ELTE csütörtöki közleményében.

"Százharminc családi kutyát vizsgáltunk meg az ELTE Etológia tanszéken. Lemértük, milyen hosszú és széles a fejük, mert ez kapcsolatban van a látásukkal" - idézik a közleményben Bognár Zsófiát, a Scientific Reportsban megjelent tanulmány első szerzőjét, aki első díjat nyert ezzel a munkájával a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián május 6-án.

"A boxer, a bulldog, a mopsz és általában a rövid orrú kutyák a retinájuk felépítése miatt élesebben látnak a látóterük középpontjában, ezért feltételeztük, hogy könnyebben létesítenek szemkontaktust az emberrel. Ezzel szemben a hosszú orrú kutyák, mint az agarak, széles panorámaképet látnak, mert az információt feldolgozó idegsejtek egyenletesebben oszlanak el a retinájukon. Ezért, ha maguk elé kell összpontosítaniuk, könnyebben elvonhatják a figyelmüket a perifériáról érkező vizuális ingerek" - magyarázza a kutató.

A viselkedéstesztben a kísérletvezető először játékot kezdeményezett a kutyával, majd megmérte, milyen gyorsan és hányszor létesít vele szemkontaktust öt perc alatt. "A kísérletvezető nem szólt és mozdulatlan volt, amíg a kutya nem nézett rá. Valahányszor a kutya ránézett, jutalomfalatot dobott neki. Eközben a gazda szótlanul ült egy széken. Mértük, hogy a falat elfogyasztása után mennyi idő telik el a következő szemkontaktusig" - ismertette a vizsgálatot Szabó Dóra, etológus.

Kiderült, hogy minél rövidebb egy kutya orra, annál gyorsabban alakít ki szemkontaktust a kísérletvezetővel. "Valószínű, hogy a speciális retinájuk miatt élesebben látják az emberi arcot, de az sem zárható ki, hogy a gazdáik többet szemeznek velük, mert arcuk jobban emlékeztet egy kisgyerekére. Emiatt lehet, hogy a nyomott orrú kutyák gyakorlottabbak a szemkontaktus kialakításában" - magyarázta Bognár Zsófia.



A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a fajták eredeti funkciója befolyásolja-e a szemkontaktus kialakítását. Vizuálisan együttműködő fajták például a juhászkutyák, akik a gazda kezének (botjának) iránymutatásait követik a munkájuk során. Ezzel szemben a vizuálisan nem együttműködő szánhúzókutyák a hajtó előtt futva csak hangjelzésekre hagyatkozhatnak. A kotorékebek a föld alatti élet-halál harcban szintén nem látják a gazdájukat. A különböző fajtacsoportokban azonos arányban szerepeltek hosszú- és rövidfejű kutyák.

Ahogy várható volt, a vizuálisan irányított munkára kitenyésztett ebek gyorsabban alakítottak ki szemkontaktust, mint a hanggal irányítottak vagy az önálló munkára szelektáltak. Meglepő módon azonban a keverékek hasonlóan jól teljesítettek, noha 70 százalékukat menhelyről fogadták örökbe. Talán az örökbefogadásuknál, nem tudatos módon, az is szerepet játszott, hogy mennyire szívesen alakítanak ki szemkontaktust.

A kutatás az Európai Kutatási Tanács által támogatott Szenior Családi Kutya Programon belül zajlott, amelynek célja az öregedés kutatása. "Feltételeztük, hogy az öregedő kutyák nehezebben irányítják a figyelmüket, és lassabban váltanak az evésből a kísérletvezető arcára. Ez így is történt. A kutatásba csak egészséges, jól látó és halló kutyákat vontunk be, ezért úgy tűnik, hogy a szemkontaktus nehézkesebb kialakítása az öregedés természetes velejárója" - mondja Kubinyi Enikő, a program vezetője.

A kutatás szerint számos tényező hat egyszerre a kutya és az ember kommunikációjára. Új megvilágításba helyezi a rövid orrú kutyákról szerzett ismereteket is. Konrad Lorenz, Nobel-díjas etológus szerint a tömpe orrú, nagy szemű kutyákat azért kedvelik az emberek, mert a kisbabákra emlékeztetik őket. A mostani eredmények szerint annak sem lehet elhanyagolható szerepe, hogy a rövidebb orrú kutyák jobban odafigyelnek a gazdájuk arcára és ezért könnyebb kommunikálni velük. De az egészségre kiemelt figyelmet kell fordítani ezeknél a kutyáknál, mert a túl rövid orr légzési- és szembetegségekkel járhat együtt - figyelmeztetnek a kutatók.

Ezek érdekelhetnek még

2021. Július 31. 12:20, szombat | Életmód

Új magyar fejlesztés segíti az idegrendszeri és mentális betegségek okainak vizsgálatát

Idegrendszeri és mentális betegségek okainak vizsgálatát segíti egy új magyar orvostechnológiai fejlesztés, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 175 millió forintos támogatásával jött létre.

2021. Július 29. 14:10, csütörtök | Életmód

Decemberben megközelíti a Vénuszt egy üstökös

Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el -

2021. Július 22. 08:00, csütörtök | Életmód

Évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna.

2021. Július 21. 19:10, szerda | Életmód

A férfiak kiadásai több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt

A férfiak kiadásai 16 százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ - derült ki egy svéd tanulmányból.