Párkányi-Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a Nógrád Vármegyei Közgyűlés készíttette a Madách-bicentenárium alkalmából.

Madách Imre, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja az akkor Nógrád megyei Alsósztregován született 1823-ban.

Becsó Zsolt, a salgótarjáni térség fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen úgy fogalmazott,

Madách mindig lenyűgözi "rettentő tragédiákkal szegélyezett életútjával, a küzdés feltétlen vállalásával, a haza hősként való szolgálatával, a közjóért tett páratlan erőfeszítéseivel, s a történelem legnagyobb világdrámájának, vagy ha úgy tetszik, emberiségkölteményének megalkotásával".
A politikus - aki Balla Mihállyal, Nógrád másik országgyűlési képviselőjével nyújtotta be a tavalyi évet Madách-emlékévvé nyilvánító határozati javaslatot - kiemelte, hogy a Tragédia szerzőjének szobra éppen rálát a December 8. téren álló, Salgótarján legnagyobb tragédiájának, a sortűznek emléket állító szoborra.

Skuczi Nándor (Fidesz), a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében azt mondta: a Madách-emlékév meghosszabbodott, "és éppen itt és most éri el a csúcspontját".
Úgy fogalmazott: a központi költségvetésből készült szoboregyüttessel segítségül hívják a nagy drámaírót, hogy a mindennapokban is folyamatosan emlékeztessen arra, hogy itt, Nógrádban is van jövő, innen is lehet példát adni magyarságból, emberségből, tisztességből és hazaszeretetből.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke ünnepi beszédében felidézte: 1923-ban, Madách Imre születésének 100. évfordulóján Karinthy Frigyes Madách című cikkében azon elmélkedett, milyen jelzőt lehetne a költő nevéhez írni, ha például Goethe 'isteni", és azt állította: Madáchon kívül a világirodalomnak csak egyetlen alakja határozható meg jelző és utónév nélkül, Dante.
Emlékeztetett arra, hogy - az írószövetség kezdeményezésére - 1964 óta ünnepeljük József Attila születésének napján a magyar költészet napját, és 1964-ben volt Madách halálának centenáriuma is. A jelenről azt mondta, az információs zajban csorbul a figyelmünk, az ünnep pedig lehetőséget ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és ránézzünk egy műalkotásra.

Murányi Sándor, Nógrád vármegye díszpolgára a szobrot méltatva úgy fogalmazott: tekintetünket fel-, lelkünket megemeli.

Az átadó ünnepségen a szobrot Varga András esperes-plébános szentelte fel.