A két szervezet az október második csütörtökjén tartott világnap alkalmából az MTI-hez eljuttatott közös közleményében hangsúlyozza, hogy a vakság nagyrészt megelőzhető, illetve gyógyítható.
Mint írják, a modern életmód egyik következményeként az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének átlagosan több mint felét érinti majd a rövidlátás.

Közép-Európában 2000-ben a népesség 20,5 százalékánál jelentkezett rövidlátás fénytörési hibával. Ez az arány 2020-ra 34,6 százalékra növekedett, 2050-re pedig várhatóan eléri a 54,1 százalékot. Az előrejelzések szerint a patológiás rövidlátás lesz a visszafordíthatatlan látásromlás és vakság leggyakoribb oka világszerte - ismertették.
Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a 18-35 éves korcsoportnál elérte az 58,7 százalékot, míg 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7 százalékot.
A nagyfokú myopia (rövidlátás) legerősebb rizikófaktora a fiatalkor kezdete. Hatéves kor alatt a rövidlátás előfordulása alacsony, hatéves kortól azonban jelentősen emelkedik az előfordulás gyakorisága. A rövidlátás kialakulásának aránya jelenleg a 7-10 éves korosztályban a legnagyobb.
Ugyanakkor a rövidlátó gyerekek látásának romlása a gyermekek csaknem felénél 15 éves korban leáll, 18 éves korra az esetek 78 százalékában, 21 éves korban 90 százalékában stabilizálódik. Bármilyen, a rövidlátás felismerését és/vagy kialakulását kedvezően befolyásoló lépésre tehát ennél a korcsoportnál van jó lehetőség - magyarázták.
A kutatások szerint a szabadtéri tevékenység hiánya az egyik legfontosabb környezeti tényező, amely a rövidlátás kialakulásában szerepet játszhat, továbbá a közeli munkavégzés vagy tanulás - amikor a szemünkkel kifejezetten csak közelre nézünk - időtartama szoros összefüggésben áll a rövidlátás gyorsabb súlyosbodásával.
Ugyancsak rizikófator a számítógép- és okostelefon-használat. Néhány közelmúltbeli tanulmány jelentős kapcsolatot dokumentált a rövidlátás és a digitális képernyő előtt töltött idő között. Ugyancsak ártó tényező a késői lefekvés, elalvás - sorolták.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a közeli tevékenység esetében fontos a 20-30 centiméteres távolság betartása és az, hogy a folyamatos olvasási idő ne haladja meg a 45 percet. Szintén lényegesek a fényviszonyok, a lehető legtöbb természetes megvilágítás.
Arról is írtak, hogy világszerte, így Magyarországon is folyamatosan növekszik a cukorbetegség és a cukorbetegek szemkárosodásának előfordulása. A fejlett világban a 463 millió cukorbetegből mintegy 90 milliót érint a diabéteszes retinopátia (a szem látóhártyájának látásromlást okozó betegsége), ez a fejlett országok középkorú lakosságánál a vakság egyik leggyakoribb oka.
A KSH becslése alapján 2022-ben Magyarországon több mint 1,4 millió felnőtt cukorbeteg élt. A diabéteszes retinopátia Magyarországon is a legfőbb vaksági okok közé tartozik.
Ez azt jelenti, hogy a cukorbetegséggel élőknél a vakság kockázata tízszeres, ezért náluk minden kezelési protokoll legalább évenkénti szemvizsgálatot ír elő, mivel a szemkárosodás gyakran csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már súlyos, előrehaladott látásromlás alakul ki
A Magyar Szemorvos Társaság együttműködést kezdeményezett a Magyar Diabetes Társasággal többi között a diabéteszes retinopátia szűréséről, diagnosztikájáról, kezeléséről, gondozásáról szóló szakmai irányelv kidolgozására - olvasható a közleményben.