A román Adevarul című lap a magyarországi román és a romániai magyar közösség életéről, identitásának megőrzéséről indított riportsorozatot, a párhuzamról pedig az Adevarul médiatröszt riportfilmet is készített.

A lap kedden a riport szerzőit - Elena Dumitrut és Cristian Delceat - is megszólaltatta, magyarországi tapasztalataikat pedig "A magyarországi románok asszimilációja lépésről lépésre" című cikkben összegezte. A riportsorozat szerzői - akik Gyulán és környékén román családokat, iskolákat és templomokat kerestek fel - a beharangozó szerint arra keresték a választ, miért vonakodnak a magyarországi románok szüleik nyelvét beszélni, hogyan "magyarosítja el" Budapest az országban élő román közösséget.
Az Adevarul riporterei által készített sorozat szerint az utolsó 12 évben a hivatalos statisztikákban megnégyszereződött a románok száma Magyarországon, de közülük valójában csak ötezren beszélik a román nyelvet. Ezt főleg az "etnobiznisz" jelenségének tulajdonítják, amely oda vezetett, hogy a beolvadással küzdő közösség létszáma látványosan növekszik ugyan, de a szerzők szerint a "megengedő" törvényi keret valójában az asszimilációt szolgálja azáltal, hogy "felhígítja" a közösséget.
A cikksorozat szerzői ugyanakkor Romániából áttelepült románokkal is találkoztak Magyarországon, akik a magasabb életszínvonal, olcsóbb házak, jobb egészségügyi szolgáltatások vonzottak Méhkerékre.
Az Adevarul riporterei szerint a magyarországi románok nem szívesen beszélnek politikáról, identitásuk szempontjából pedig "tudathasadásos" állapotba kerültek: "két ellenséges világ határán élnek, és hol a románsághoz, hol a magyarsághoz, hol mindkettőhöz, hol pedig egyik sem tartoznak".
A riport szerzőivel készült beszélgetés után az Adevarul az általuk forgatott 50 perces filmet is közzétette honlapján, a cikksorozat részeit pedig a lap nyomtatott kiadásában közli.