"Ha (Donald) Tusk (lengyel miniszterelnök) úr ilyen terrorista szabotázscselekmények mellett áll ki és támogatja őket, az csupán megdöbbenést és értetlenséget kelthet" - hangoztatta. Peszkov szerint az Északi Áramlatok megépítői az európai gazdaság energetikai jövőjébe és versenyképességébe fektettek be, és "nemcsak szavakkal, de valódi hozzájárulással segítették elő az európai kontinens energiaellátásának biztonságát".

Az orosz elnök sajtótitkára arra reagált, hogy Tusk arra ösztönözte Németországot: ne vonja felelősségre az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantóit. Az ügy azután került ismét naprendre, hogy Horvátországban csütörtökön német elfogatóparancs alapján őrizetbe vették a Lengyelországban élő Volodimir Zsuravlov ukrán állampolgárt, aki a vád szerint részese volt a csővezeték elleni merényletnek.

"Egy nagy európai állam kormányfőjének nyilvános nyilatkozata, amely igazolni kíván egy, a világ szeme láttára elkövetett terrorcselekményt, romboló üzenetet közvetít, az általa elindított láncreakció pedig végső soron minden olyan korlát lebontásához vezetne, amely eddig megakadályozta, hogy az európai kontinensen az államközi kapcsolatok véglegesen a dzsungel törvényei szerint működjenek" - hangoztatta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

"Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával kapcsolatban Varsó által demonstratív módon képviselt álláspont a jövőben bumerángként vághat vissza Lengyelország tulajdon létfontosságú érdekeire és biztonságára" - tette hozzá.

A diplomata szerint Tusk lényegében megpróbálta megszégyeníteni Angela Merkel volt német kancellárt amiatt, hogy a német hatóságok annak idején az Északi Áramlat-2 megépítése mellett döntöttek. Zaharova kijelentette, a Tusk-nyilatkozata egyúttal felszínre hozta a mély történelmi gyökerekkel rendelkező lengyel-német ellentéteket és rivalizálást is.

"Miközben Berlin kétségbeesetten próbálja megfékezni gazdaságának előrehaladó iparvesztését, amelyet az vált ki, hogy drága energiahordozó-importra kényszerül az Egyesült Államokból, Norvégiából és más országokból, Varsó profitál az amerikai cseppfolyósított földgáz Ukrajnába történő reexportjából, és egyre közelebb kerül ahhoz, hogy tényleges ellenőrzése alá vonja a Kijevnek a Szovjetuniótól megörökölt gázszállító hálózatát" - fogalmazott a szóvivő.

Az Oroszországból Németországba irányuló Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. A második vezeték egyik ága továbbra is üzemképes.

Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást az ügyben. Moszkva többször is kért, de nem kapott információt a robbantásokkal ügyében folytatott nyomozásról, Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy akadályozzák az objektív nemzetközi vizsgálatot.