A „márciusi ifjak” vezetésével 1848 március 15-én Pesten kitört a forradalom.

Ezalatt az országgyűlés törvényekkel teremtette meg az új Magyarország alapjait. Az április 7-én kinevezett első magyar kormányban Kossuth pénzügyminiszter lett.

Az önálló bankjegykibocsátás és honvédség megsegítése kapcsolódik nevéhez. A július 11-én az országgyűlésben elmondott hatásos szónoklatában 200 ezer újonc kiállítását és 42 millió forint hitelt kért. A ház felállva, „Megadjuk” kiáltások közepette megszavazta. „Én leborulok a nemzet nagysága előtt” – mondta a meghatott Kossuth.

Az őszi események Kossuth intézkedéseit igazolták.

Az ország szabadságharcra kényszerült. A lemondott kormány helyett az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át a végrehajtó hatalmat, elnöke Kossuth Lajos. Hazahívta a külföldön állomásozó magyar katonákat és országos toborzókörútra indult.

Windischgrätz előre nyomulása miatt december utolsó napján az országgyűlés és az OHB Debrecenbe tette át székhelyét. A nehézségek után a tavaszi dicsőséges hadjáratban az ország túlnyomó többsége felszabadult.

A honvédő háború katonai sikerei nyomán Kossuth javaslatára 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Kossuthot megválasztották kormányzóelnöknek. Esküje így szólt:

„Én Kossuth Lajos, a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóelnök, esküszöm a nemzet függetlenségi nyilatkozatának minden következményeiben fenntartására és engedelmességre a nemzetgyűlés törvényei s határozatai iránt. Isten engem úgy segéljen!”

Öt érdekesség Kossuth Lajosról

Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja volt. Élete maga is hazánk krónikájának egy "szelete" melyből egy egész korszak ismerhető meg. Tevékeny alakítója volt ugyanis az 1830 és 1848 közti reformkornak és "főszereplője" az 1848/49 -es forradalomnak és szabadságharcnak. Ha végigtekintünk hosszú, 91 éven át tartó életén, akkor 5 érdekességet mindenképp érdemes megemlítenünk:

1. Kossuth Lajos harmadik generációs jogász volt. Már nagyapja, Kossuth Pál is jogászként dolgozott, hiszen a XVIII. század közepén a felvidéki Túróc vármegye táblabírája lett, fia pedig, Kossuth László (Kossuth Lajos édesapja), szintén a jogi pályát választva az Andrássy grófok uradalmi ügyészeként tevékenykedett. Ő "telepítette" át a családot Monokra, hiszen ott látta el jogi teendőit a grófi család szolgálatában. (Külön érdekesség, hogy Kossuth László ügyvéd-gyakornokként tanúja volt Martinovics és társai 1795 -ös nyilvános kivégzésének.)

Kossuth Lajos szülőháza Monokon

Kossuth Lajos már Monokon látta meg a napvilágot (1802-ben) és bár a család később Olaszliszkára, majd Sátoraljaújhelyre költözött, Kossuth a jogi pályát választva Sárospatakon, majd Pesten kezdte meg jogi tanulmányait. Ügyvédi oklevelét 1824 október 9 -én a sátoraljaújhelyi megyeházán ünnepélyesen hirdették ki. A Kossuth család jogászainak sora, a későbbi kormányzóval megszakadt, hiszen fiai már nem ezt a pályát választották (hanem mérnökök lettek).

2. Kossuth Lajos és családja nemesi címerében egy kos szerepel. A források szerint, az első Kossuth néven emlegetett felmenő, egy 1263-as oklevélben szerepel. Öt generációval később, bizonyos Kossuth Miklós kapott nemesi címert az uralkodótól (Hunyadi Mátyástól) az Úr 1479. évében Budán. A címerben egy két lábra emelkedő kos szerepel (mely állat neve szépen "összecseng" a család vezetéknevének első részével).

Kossuth címere

3. Lopási ügybe keveredés. Kossuth végzett jogászként, 1831 -ben, 29 évesen keveredett egy sikkasztási ügybe, mely ugyan nem végződött számára bíróság büntetéssel, mégis kínossá tette számára életének ezen fejezetét. Történt ugyanis, hogy az említett év őszén Kossuth elfogadta a Zemplén megyei árvaszéki bizottmány megbízását egy bizonyos jogi feladat elvégzésére.

Arra vállalkozott, hogy az elhunyt Reviczky Tamás toronyi borpincéjének értékes borkészletét összeírja és felbecsülteti. Kossuth meg is tette amire kérték, sőt el is adta a készletet (ami még nem jelentett problémát, hiszen az árvák számára az örökség ellenértéke volt a fontos), ám a borkészlet árát Kossuth magánál tartotta.

Itt kezdődtek a gondok. Kétségtelen, hogy Kossuth akkoriban meg volt szorulva és a pénz jól jött számára. Az is valószínű, hogy az összeget idővel átadta volna az örökösöknek (biztos nem gondolt lopásra), de a pénz mégis egy teljes hónapig nála volt, így gyanús lett a hatóságok számára az egész ügy.

Végül 1831 decemberében a közgyűlés közbeavatkozott: lefoglalták a borokat és Kossuthot megvádolták hatáskör túllépéssel, indokolatlanul olcsó vételár kialkudásával és késedelmes fizetéssel. Mivel azonban Kossuth fizetni tudott, az egész procedúra gyorasan lezárult.

4. Kossuth színes életútja, címei, méltóságai. A kormányzó 47 éves koráig hihetetlen életutat járt be, számtalan címmel, méltósággal, munkakörrel büszkélkedve. Pályáját, ahogyan már említésre került, jogászként kezdte, így eleinte - tanulmányai befejezése után - ügyvéd, majd városi ügyész, később pedig a zempléni megyeháza egyik táblabírája lett.

Még később, 1832 végétől főrendek által megbízott ablegátusként az országgyűlésről illetve törvényhatósági ülésekről tudósított. Kiváló írói és szónoki képességei már ekkor megmutatkoztak.

A Habsburg udvar 1837 -ben elégelte meg kritikáit, így rövid időre börtönbe került, ám 1840 tavaszán már szabadult is. Megnősült, majd 1841 és 1843 közt a Pesti Hírlap főszerkesztője lett. Elbocsátását követően rövid ideig az Országos Védegylet igazgatójaként ténykedett, majd 1847-ben politikai pályára lépett: 1847 október 18 -án a Pest megyei közgyűlés alsóházi követté választotta. A forradalmat követően megalakuló Batthyány-kormányban már pénzügyminiszter (1848 április 7 és 1848 szeptember 12 között), majdnem fél éven át.

Kossuth beszédeinek színtere: a pozsonyi alsóház.

A szabadságharc alatt már az országot vezető Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) feje (1848 október 2 és 1849 április 14 között). Pályája csúcsára 1849 április 14 - én ért, amikor 4 hónapra Magyarország kormányzója lehetett (egészen 1849 augusztus 11 -ig). A szabadságharc utolsó csatáját (Temesvár) követően a Török Birodalomba távozott és élete hátralévő részét külföldön töltötte (Torinóban letelepedve). Itt is érte a halál 1894 március 20 -án.

5. Kossuth gyermekeinek a sorsa. Az egykori kormányzónak három gyermeke született: Ferenc (1841-1914), Vilma (1843-1862) és Lajos Tódor (1844-1918). A leányzó, sajnos nagyon korán, alig 18 évesen elhunyt, a másik két fiú: Ferenc és Tódor 73 illetve 74 évet élt. Kossuth Ferenc Párizsban és Londonban szerzett mérnök diplomát, majd egy ideig Angliában, később Itáliában élt. Olasz területen 34 évet töltött, 1861 és 1895 között, nagyrészt vasút-építéseket irányítva, majd az olaszországi bányászat fellendítőjeként. Az olasz kormánytól meg is kapta a megtisztelő commendatori címet. Édesapja, Kossuth Lajos halálát követően, 1895 -ben, 54 évesen hazatért Magyarországra, ahol az ellenzék felkérésére politikus, országgyűlési képviselő lett. (Függetlenségi Párt).

Kossuth Lajos és fiai

Az 1906 -ban megalakuló Wekerle kormányban kereskedelmi miniszter lett (1910-ig). A halál 1914 -ben érte. Életére a sikeres mérnöki és sikertelen politikusi pálya volt leginkább jellemző. A kormányzó másik fia, Lajos Tódor szintén mérnökként dolgozott, ő is Párizsban szerzett diplomát és ő is Olaszországban telepedett le. Leghosszabban betöltött munkakörében a dél-olasz vasutak igazgatójaként tevékenykedett. Később Milánóban telepedett le. Nem érdekelte a politika. Gyermektelenül halt meg, hasonlóan testvéreihez, így Kossuth Lajos "vérvonala" egyenes ágon fiaival (1918 -ban) kihalt.

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!

Hiszünk abban, hogy a hírek közvetítését a lehető legegyszerűbbé és kényelmesebbé tehetjük...
SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃

InfoNógrád híroldal csoport

https://www.facebook.com/groups/infonograd