A klub honlapja szerint Vanyus Attila 1989 és 2011 között, huszonkét éven át vezette a győri női kézilabdacsapatot. Munkája során lefektette és megalapozta a jelenkor sikereinek alapjait és elévülhetetlen érdemeket szerzett a sportág helyi utánpótlásbázisának kialakításában, illetve 2011 óta örökös tiszteletbeli elnökként segíti a klub munkáját.
A bemutatón a könyv egyik szerzője, Somodi Géza elmondta, hogy a Vanyus Attiláról szóló könyv ötlete egy beszélgetés során merült fel, majd miután elmesélte az ötletet Endrődi Péternek, a klub ügyvezetőjének, ő és klub is teljes támogatásáról biztosította.
Hozzátette, hogy a könyvben Vanyus életét nem időrendben mutatják be, hanem témakörök szerint. Ilyen témakör egyebek mellett az utánpótlás-nevelés vagy a játékosigazolás.
A beszélgetéseket, visszaemlékezéseket Somodi Géza készítette Vanyus Attilával, míg az interjúkat az egykori játékosokkal, edzőkkel szerzőtársa, Cséfalvay Attila.
Cséfalvay Attila arról beszélt, hogy a könyv lelkét a "sztorik" adják, azok teszik különlegessé az olvasó számára.
Vanyus Attila elmondta, hogy pozitívan élte meg a szerzők megkeresését, mert neki az ETO nemcsak a munkája volt, hanem az élete. A sport már gyermekkorában is jelen volt az életében, mint fogalmazott, mindenevő volt, ha tekeverseny volt, arra is kiment.
Vanyus a könyvben egyebek mellett beszél arról, hogy hogyan vált a férfi és a női kézilabdaszakág vezetőjévé is, hogyan igazoltak le játékosokat, köztük az első norvég játékost, amivel a női csapat elindult az aranykorszak felé.
Elmondta, hogy az utánpótlás-nevelésben arra a legbüszkébb, hogy annak idején 6-7 fiatal utánpótlás-játékosuk volt, a legjobb időszakban pedig ezer gyermek járt a klubba Dunaszerdahelytől Csornáig. A felnőtt csapat esetében pedig arra, hogy egy kisesés szélén álló gárdából miként kerültek évek munkájával először a hazai középmezőnybe, majd a világ legjobbjai közé.
A bemutatón a korábbi sztárjátékos, Görbicz Anita elmondta, hogy még gyermekként került a klub kötelékébe, amelynek ma már sportigazgatója. Az elmúlt harminc évben mindössze kilenc edzője volt - köztük egy ideig Vanyus Attila is - , és mindegyiktől más útravalót kapott.
"Büszke vagyok arra, hogy ha ők nem lettek volna, akkor biztos, hogy én nem tudtam volna ilyen sikeres lenni" - fogalmazott.
A szerb Ana Dokic, aki 2002-től hat szezonon keresztül játszott a győri klubban, azt hangsúlyozta, hogy a könyv azért is jelentős, mert felidézi, hogy a "történet" honnan indult, ki indította el és örömét fejezte ki, hogy részese lehetett.