Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a kiállítás megnyitóján hangsúlyozta: egy hosszú életmű terméséből látható válogatás a művészeti szempontból "szent helyenként" tisztelt Epreskertben, "ahol Magyarország és Horvátország kulturális kapcsolatáról is megemlékezhetünk".

"Ha az a sok élettapasztalat ami 97 év alatt felhalmozódott, ez a sok szépség, amit a művésznő látott és saját maga is létrehozott, hagyjuk, hogy hasson ránk, akkor mi is sokat gazdagodhatunk általa" - tette hozzá.

Gordan Grlic Radman, a Horvát Köztársaság budapesti nagykövete köszöntőjében emlékezette arra, hogy a művész az Osztrák-Magyar Monarchia idején horvátországi területen született. "Tanúja volt a múltunknak, éli a jelenünket és tanít minket a jövőről" - mondta, hozzátéve, hogy művészként a legnagyobb horvát hagyományokat követte azáltal, hogy a legnagyobb mesterektől Ivan Mestrovictól és Frane Krisinictől tanult.

Wehner Péter művészettörténész Veszely Jelena pályáját felidézve elmondta: 1938 és 1941 között Zágrábban végzett tanulmányokat, majd egy év stúdiumon vett részt a budapesti Epreskertben Bory Jenő irányításával. Felidézte, hogy a csaknem nyolc évtizedet átölelő munkássága során több köztéri szobrot készített, amelyek Budapest mellett Ózdon, Pécsen, Egerben, Miskolcon vagy Balassagyarmaton láthatók.

Művészetéről szólva elmondta: izgalmas formakapcsolatokat teremtő plasztikai világ, a tér dinamikus átlényegítése, a tradicionális műformák alkalmazása és megújítása, valamint sok irányú érdeklődés és szuverén interpretáció jellemzi.

A 20. századi magyar plasztikára visszapillantva Veszely törekvései és munkái Ferenczy Béni és Pátzay Pál munkásságával állíthatók párhuzamba - mondta.

Portréin, domborművein és kisplasztikáin könnyen felfedezhetők az anyagkezelésben és a formateremtésben összpontosuló újító kezdeményezések - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "művészete alapvetően nyugalmat sugárzó, lírai kisplasztikákból, valamint zaklatottságokkal és félelmekkel terhelt grafikai és festészeti sorozatokból áll".

Veszely Jelena 1917-ben született Ljaskovica településen. Az 1940-es évek elején Zágrábban párhuzamosan végezte el a zeneművészeti és a képzőművészeti akadémiát. A háborút követően a szobrászatot választotta hivatásául. Kisplasztikáiban gyakran megjelenik egyik legkedveltebb témája, a család. A mai napig kuriózumnak számítanak 1973-ban született cérnagrafikái, varrógéppel lenvászonra futtatott kompozíciói.

A kiállítás május 16-ig tart nyitva.

Kép:vmmuzeum.hu