annak ellenére, hogy az esetettel foglalkozó történészek egyöntetűen azt állítják, valóban egy magányos merénylő végzett az elnökkel.

Az amerikaiak 80%-a azonban rendületlenül hiszi, az elnök összeesküvés áldozata lett. Miért ez az ellentmondás?

1963. november 22-én Dallasban megölték az Egyesült Államok elnökét, John Fitzgerald Kennedyt. Ő volt a negyedik amerikai elnök, akivel merénylet végzett, mindhárom elődje magányos gyilkos áldozatául esett. A Kennedy-gyilkosságról készült jelentést 75 évre titkosították, ami még inkább táplálta a már a gyilkosság napján szárnyra kapó összeesküvés-elméleteket.

Valószínűleg sokan nem tudtak többek között arról sem, milyen beteges volt az elnök, hiszen mindenki a sármos, jóképű férfit látta benne, akinek csodás felesége, gyönyörű gyerekei voltak, és akiért a kor imádott színésznője, Marilyn Monroe is odavolt.

Talán ennek is köszönhető, hogy olyan könnyen vált célponttá, hiszen a biztonsági emberei tanácsa ellenére nyitott autóban utazott, hogy mindenki megcsodálhassa a népszerű, gyönyörű feleségét, Jackyt.

Kampányolni indult Texasba, a legnagyobb államba, hogy minél több szavazatot begyűjtsön. Nem félt, hiszen az őket elkísérő kormányzó feleségével, Nellie Conelly-vel éppen azon viccelődtek a halála előtti utolsó percekben, hogy mennyire szeretik az elnököt a texasiak. Majd eldördültek a lövések.

Három lövés, amelyből a harmadik volt csak a végzetes. Sokan vitatják a lövések számát, irányát, sok az ellentmondás, de ez természetes, hiszen egy ilyen megrázó helyzetben előfordulhat, hogy néhányan mást vagy másként hallanak, vagy később tévesen emlékeznek vissza bizonyos dolgokra.

A Kennedy-gyilkosság amatőr szemmel - le mag /euronews (magyarul) / Youtube

Akik látták valaha a helyszínen filmező dallasi ruhagyáros, Zapruder képkockáit a merénylet pillanatairól, azok sosem felejtik el a megrázó képeket, ahogyan Jackie Kennedy a lövések után kétségbeesve próbál kimászni a kocsi hátsó részére.

A magányos, oroszbarát, kommunista-párti merénylő, aki mindig valami nagy tettet akart végrehajtani, hogy megismerjék a nevét. És valóban, ha ma meghalljuk, Lee Harvey Oswald, pontosan tudjuk, kiről van szó. A Kennedy-gyilkosról.

De ugyanúgy ismerjük Jack Ruby nevét is, aki Oswaldot ölte meg, hogy megbosszulja szeretett elnöke halálát. Talán pont ez a gyilkosság volt az egyik oka annak, hogy szárnyra kaptak az összeesküvés-elméletek, hiszen eltették láb alól azt, aki biztosan megmondhatta volna, valóban ő volt-e a merénylő.

Kiket is gyanúsítottak a merénylettel?

Szóba jött szinte minden szervezet. A CIA, az FBI, a Castro-párti kubaiak, a Castro-ellenes kubaiak, a szovjetek, de még a magyar Nagy Imre neve is felbukkant az aktákban. De kinek állt érdekében, hogy Kennedy elnök eltűnjön a politika térképéről?

A tényekből valóban az derült ki, a felsoroltak közül senkinek nem állt érdekében, hogy megölje az elnököt. Miért gondolják akkor ma is oly sokan, hogy nem lehet egy magányos merénylő az elkövető?

Minél nagyobb jelentőséget tulajdonítunk egy személyiségnek, annál kevésbé tudjuk elfogadni, hogy egy jelentéktelen ember végzett vele, és ezért az utókor összeesküvés-elméletekkel próbálja bebizonyítani, hogy a nagy ember halála mögött csakis nagy erők állhatnak.