Akár 35 ezer forintból is meg lehet majd szerezni a B kategóriás jogosítványt a szakképzésben és a gimnáziumban tanulóknak, ha megvalósul az ingyenességre vonatkozó kormányzati szándék – erről beszélt a Világgazdaságnak az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) elnöke, Hoffmann Csaba.

Miután jelenleg – feltéve, ha az összes vizsga, az egészségügyi, az elméleti és a gyakorlati is elsőre sikerül – 360-370 ezer forintba kerül a jogosítvány megszerzése, mindez azt jelentené, hogy a tizedére eshet a B kategória költsége a kormányzati támogatásnak köszönhetően. Vagyis ha nem is teljesen ingyen, de szinte ingyen lehetne megszerezni a vezetői engedélyt.

Milyen részletei vannak az ingyenes jogosítványnak?
A számítás a vonatkozó törvénytervezet szövegéből indult ki, ami a napokban került fel a kormányzati honlapra társadalmi egyeztetés céljából. A készülő jogszabály az állam működésének további egyszerűsítét célozza, és egyebek között azt is tartalmazza, hogy „a középiskolában, illetve a szakképző intézményben tanulók részére ingyenesen biztosítják a B kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását”. Hogy ez pontosan mit takar, az egyelőre nem világos. Lapunk megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium azt válaszolta, hogy „a kormány a brüsszeli szankciók és a háborús infláció ellenére is fenntartja a családtámogatások rendszerét, döntéseiben a magyar családok érdekeit tartja szem előtt és

"elkötelezett a fiatalok életkezdésének támogatása mellett. Ennek keretében a jövő ősszel induló tanévtől ingyenessé válhat a jogosítvány megszerzése a középiskolában és szakképző intézményekben tanulók számára. A támogatás igénybevételének formája, módja kialakítás alatt áll az érintett tárcák részéről, ennek véglegezését követően a kormány részletes tájékoztatást fog nyújtani."

Vagyis ebből kiderül, hogy a döntés legkorábban bő egy év múlva léphet hatályba, éppen ezért a pontos részletek még nincsenek fixálva. Azonban a törvénytervezet szövegéből kiindulva (ami az ismeretek elsajátításának finanszírozását említi) egyelőre helytállónak tűnik az az értelmezés, hogy a vizsgadíjak nem feltétlenül tartoznak bele az ingyenességbe, így könnyen lehet, hogy

- az egészségügyi vizsga 20 ezer forintos,
- a KRESZ-vizsga 4600 forintos,
- valamint a gyakorlati vizsga 11 ezer forintos

költségét továbbra is a jogosítvány megszerzőjének kell állnia. Ez tehát együttesen mintegy 35 ezer forint lenne, ami valóban töredéke a piaci árazásnak. Az is esélyes, hogy ha a 29 gyakorlati, plusz egy vizsgaóra nem elegendő valakinek a jogosítványhoz, és további órákat kell vennie, azt már nem fizeti az állam.

Miért jó, ha minél fiatalabban szerzik meg a jogosítványt?
Hoffmann Csaba ugyanakkor azt is jelezte, hogy az AVOSZ-t egyelőre nem kérték fel, hogy vegyen részt az előkészítő munkában. A szervezet maga is a sajtóból értesült a fejleményről, amelyet egyébként pozitívnak lát. „Miközben a 90-es években jellemzően 17 évesen már megkezdték a jogosítvány megszerzését, ez mostanra kitolódott 25-30 évre. Az, hogy a gimnáziumi, illetve a szakképzői évek alatt elérhetővé válna egy ilyen kedvezmény, motivációt jelentene a fiataloknak, hogy mielőbb megszerezzék a vezetői engedélyt. Ez mindenki érdeke, az oktatóké is, hiszen jobb képességű, biztonságosabban vezető sofőrök kerülnének ki az utakra” – hívta fel a figyelmet. A B kategóriára jelentkezőknél az idén 20 százalékos visszaesés figyelhető meg. Az pedig évek óta tartó trend, hogy sokan csak az elméleti vizsgát teszik le, utána egyszerűen nem iratkoznak be a gyakorlati képzésre.

Kinek fizetné ki a jogosítvány megszerzésének támogatását az állam?
Miután jelenleg is létezik az a gyakorlat, hogy az állam a sikeresen és igazoltan letett elméleti képzés díjából 25 ezer forintot megtérít utólag a húsz év alattiaknak, adja magát, hogy az új rendszer is így működjön. Már csak azért is, mert Magyarországon mintegy 1300 különböző autósiskola működik, ezek pedig körülbelül 4000 oktatóval állnak alvállalkozói szerződésben. Ezzel a széles körrel kialakítani egy egyedi elszámolási rendszert már csak azért is nehézkes, mert sok iskolánál szabadáras oktatók vannak, akik maguk határozzák meg az óradíjaikat.

Ez átlagosan nyolcezer és 13 ezer forint között alakul.

Érdekesség, hogy a vidéki árak utolérték a budapestit, lényegi eltérés nincs. Ugyanakkor az utólagos finanszírozás kritikája, hogy így a családoknak mégiscsak elő kellene teremteniük a teljes összeget, és csak később térítenék vissza számukra a költségek zömét.

Drágulna-e a jogosítvány, ha az állam fizetné?
Hoffmann Csaba kijelentette, hogy pusztán annak, hogy az állam fizetné valamilyen módon a jogosítvány megszerzését, nincs árfelhajtó hatása. Ettől nem lesz drágább a jogosítvány. Szerinte az sem helytálló, hogy a nyilvánosságban rendszerint drágának mutatják be a B kategória megszerzését. „A 80-as évektől kezdve mind a mai napig a jogosítvány durván másfél havi átlagfizetésbe került. Ez így van most is” – szögezte le. Azt is megjegyezte, hogy Németországban 50, Franciaországban 40 euró az oktatói óradíj, ehhez képest a magyar 25 euró körüli, miközben a költségek nagyjából megegyeznek.