1972. szeptember 5-én történt az olimpiák történetének legszörnyűbb esete, a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet által kitervelt és végrehajtott akció, amely során 17-en haltak meg Münchenben. Köztük 11 izraeli sportembert gyilkoltak meg a terroristák. A palesztin gyilkosok akciójával szemben a német rendőrség meglehetősen tehetetlennek tűnt.A Fekete Szeptember terrorcselekménye örökre megváltoztatott mindent. Az addig kedélyes, barátságos, emberközeli olimpiáknak pillanatok alatt veszett nyoma.

Az 1972-es müncheni olimpia nyitóünnepsége augusztus 26-án volt, és a Német Szövetségi Köztársaság egy jó hangulatú, kedélyes sportünneppel próbálta bebizonyítani a világnak, hogy több, mit 20 évvel az általa kirobbantott II. világháború után ebben az országban egészen más emberek élnek, mint azt sokfelé gondolják. A játékok első 10 napja valóban remek hangulatban telt, fantasztikus sportolók vívtak nagyszerű küzdelmeket. Aztán eljött a második hét keddje, 1972. szeptember 5.

Az olimpiai falu akkoriban még egy békés, vidám hely volt, olyan kerítéssel körülvéve, amilyenek a hétvégi házaknál a telekhatárt jelölik ki. A biztonsági intézkedések is lazák voltak, gyakorlatilag ellenőrzés nélkül be lehetett sétálni oda.
Szeptember 5-én, kedden a hajnali órákban különösebb nehézség nélkül jutott be nyolc terrorista a faluba.

Ők a Fekete Szeptember nevű palesztin szervezet tagjai voltak. Ez egy alig 100 fős, radikális csoport volt, mely a hiedelmekkel ellentétben nem a müncheni támadás miatt viselte a „szeptember" nevet, hanem egy 1970 kilencedik hónapjában történt esemény emlékére, amikor a jordániai hadsereg tíznapos véres akciót indított a Jordániában tartózkodó palesztinok ellen.

Azon a tragikus müncheni reggelen 5 óra után 10 perccel két német postás látta, amint a nyolc palesztin bemászott az alacsony kerítésen, sporttáskákkal.Ezekben vitték be a fegyvereket. Bementek a Conollystrasse 31. szám alatti épületbe, ahol az izraeli sportolók voltak.

Fél hatkor már eldördültek az első lövések, a nekik támadó birkózó edzőt, Moshe Weinberget azonnal agyonlőtték, míg a súlyemelő, Joseph Romano olyan lövést kapott, hogy hamarosan belehalt a sérüléseibe. A támadók kilenc izraeli sportolót túszul ejtettek, majd elbarikádozták magukat.

A német hatóságok nem tudtak intézkedni az olimpiai faluban

Hamarosan ultimátumot intéztek a hatóságokhoz, egyebek mellett 232 Izraelben raboskodó palesztin, továbbá két, akkor már a börtönben raboskodó Vörös Hadsereg Frakció-tag, a szélsőbaloldali Andreas Baader és Ulrike Meinhof elengedését, valamint a japán Kozo Okamoto szabadon bocsátását követelték, és szabad elvonulást Egyiptomba.

Luis Friedman, az argentin olimpiai csapat egyik vezetője azon kevesek közé tartozik, akik beszélhettek az izraeli csapat székhelyét megszálló gyilkos palesztin terroristákkal.

A német rendfenntartók szorult helyzetükben bármekkora összegű váltságdíjat hajlandóak lettek volna fizetni, ez viszont a palesztinokat nem érdekelte. Ragaszkodtak az eredeti követelésükhöz, ám a németek elérték, hogy folyamatosan kitolják a határidőket, de (mint utólag kiderült) túl sokra az időhúzással nem mentek.

Viszont a délelőttre kiírt versenyeket megtartották.

Például Kajdi János ökölvívó ekkor került az elődöntőbe (vagyis már biztossá vált az érme), fináléba jutott a kenus Wichmann Tamás, továbbá a vívó Dr. Fenyvesi Csaba és Kulcsár Győző. Utóbbiaknak még aznap este pástra kellett volna lépniük a döntőben, ám erre már nem került sor. Ahogy elhalasztották a Magyarország-NSZK focimeccset is. Ugyanis délután az a döntés született, hogy a már megkezdett találkozókat befejezik, de újakat nem kezdenek el.

A Népszava 1972. szeptember 6. számának címoldala. Nem a müncheni terrortámadás volt a vezető hír (ARCANUM)

A hazai sajtó valamiféle megmagyarázhatatlan visszafogottsággal (gyávasággal) számolt be a rettenetes eseményekről. Természetesen mindenki elítélte a Münchenben történteket, ugyanakkor mégis volt egy olyan érzése az embernek, hogy ez csak amolyan kötelező kör volt a korabeli újságírók számára.

Talán azért, mert évekkel, évtizedekkel később kiderült. hogy az arab terroristák közül jó néhányan az egykori szocialista blokk országaiban húzták meg magukat, meg azért is, mert a Kádár-rendszer szemet hunyt afelett, hogy ezek az emberek hazánkban tartózkodjanak. A Kádár-rendszerben internacionalista alapon támogatták a „szabadságharcot" vívó terroristákat, akik pihenőhelynek használhatták az országot, ám egyes csoportok katonai kiképzést is kaptak.

A Népsport 1972. szeptember 6-án ezzel a címlappal jelent meg (ARCANUM)

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2015-ben hozta nyilvánosságra az 1985. június 21-i operatív jelentést, mely szerint az egyik leghírhedtebb palesztin terrorista a magyar kémelhárító szervek tudtával töltött el több mint egy hónapot az országban.
Abu Daud volt egyébként a Fekete Szeptember terrorszervezet által az 1972-es müncheni olimpián végrehajtott túszejtő terrorakció értelmi szerzője,
így a világ egyik legkeresettebb terroristájának számított.

Délután 16.30-kor a szervező bizottság egy általános intézkedést adott ki, amellyel átmenetileg felfüggesztette az olimpiai játékokat. Várható, hogy az olimpia további sorsa a NOB elnökségi tanácskozásán fog eldőlni. Amennyiben a tragikus esemény nyomán kialakult helyzetet sikerül rendezni szerdán a versenyek folytatódhatnak. Lényegében tehát egy nap csúszás következik majd be."

A szomszédban lakó keletnémet kézilabdázók a tiltás ellenére készítettek néhány fotót (DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/VERWENDUNG WELTWEIT, USAGE WORLDWIDE/HORST OSSINGER)

A faluban az elkeseredetten tárgyaló felek semmire nem jutottak egymással.

A terroristák este 10-kor kaptak két helikoptert és az izraeli sportolókat magukkal hurcolva ezzel a Münchentől 80 km-re lévő fürstenfeldbrucki repülőtérre utaztak, ahol a Lufthansa egy Boeingje várta őket, mellyel egy észak-afrikai (arab) országba szerettek volna repülni. Persze azt ők is sejthették, hogy ez nem valószínű, hogy sikerülni fog nekik.

Két helikopterrel mentek a reptérre a terroristák és a túszok (DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/VERWENDUNG WELTWEIT, USAGE WORLDWIDE/DPA)

Nem is sikerült. A reptéren mesterlövészek várták őket. A háromnegyed 11-es odaérkezés után 5 perccel ezek tüzet nyitottak a helikopterből az utasszállító felé igyekvő nyolc elvetemült bűnözőre. Utólag a hadászathoz értők elmondták, hogy az eljárás teljesen szakszerűtlen volt, végül ez vezetett a kudarcához. Ugyanis a fegyveresek kevesen voltak, nem volt megfelelő a felszereltségük sem, és rosszul szervezték az akciót.

A cél egyértelmű volt: nem engedhették felszállni a repülőt, de állítólag a nehézfegyvereket szállító karaván csak késve érkezett, ezért kellett „improvizálni". Az akció szervezőit maximum annyi mentheti, hogy az NSZK akkor még nem rendelkezett kiképzett terrorelhárító-egységgel. Az elveszített háború után 27 évvel még erősen meg volt kötve a keze az országnak fegyverkezés terén.
A reptéri betonon zajló tűzharc egy óránál is tovább tartott.
Ennek során a terroristák az egyik helikopterben összekötözve ülő túszok mindegyikét lelőtték, míg a másikban lévő sportemberek úgy haltak meg, hogy az egyik túszejtő magával együtt egy kézigránáttal felrobbantotta azt.

Az egyik helikoptert magával és a túszokkal felrobbantotta az egyik terrorista (DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/VERWENDUNG WELTWEIT, USAGE WORLDWIDE/DPA_GOTTERT)

Rajta kívül négy társát lelőtték, hármat élve elfogtak. Egy rendőr is életét vesztette. A tűzharc kimeneteléről szerdán hajnali háromkor adtak először hivatalos tájékoztatást. Ekkor hozták a világ tudomására, hogy az olimpiai faluban meghalt két sportemberrel együtt 17 áldozatot követelt ez a tragédia.
Bejelentették, hogy a repülőtéren őrizetbe vett három terrorista, Ibrahim Badran 20 éves középiskolás, el-Daaui 21 éves egyetemista és Szamer Mohammed Abdulah 22 éves főiskolás. Állampolgárságuk nem ismeretes, de saját bevallásuk szerint utoljára Jordániában és Szíriában éltek.

Bármennyire is hihetetlen mindez - őket sem tudták elítélni. A Fekete Szeptember ugyanis 1972 októberében eltérítette a Lufthansa 615-ös számú Damaszkusz-Frankfurt repülőgépét. A túszejtés vége az lett, hogy a németek elengedték azt a három terroristát, akiket a müncheni merénylők közül elfogtak.

Miközben Münchenben egy nappal a véres események után, 1976. szeptember 6-án tüntetések kezdődtek a játékok azonnali befejezését követelve. az Olimpiai Stadionban megemlékezést tartottak az áldozatok emlékére. Ennek végén hangzott el a NOB elnökének, Avery Brundage-nak a legendás mondata:

A játékokat folytatnunk kell!" A teljes beszéd így hangzott el: "Minden civilizált ember visszaretten a terroristák barbár támadásától. Gyászoljuk az áldozatokat, sporttársainkat, barátainkat.

Miközben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésezett, a müncheni utcákon tüntetés kezdődött a játékok azonnali befejezéséért (AFP)

Egy nagy eszme erejével rendelkezünk. Nem engedhetjük, hogy az olimpia kereskedelmi, politikai vagy bűnös tettek forrásává váljon, nem engedhetjük, hogy egy maroknyi terrorista a nemzetközi együttműködés egyik magvát elpusztítsa.
A játékokat folytatnunk kell. Kijelentjük: valamennyi sporteseményt folytatjuk, úgy, ahogy azt eredetileg terveztük, csak egy nappal később."

OLIMPIA, TERRORAKCIÓ, MÜNCHEN