A világörökségi helyszínek ugyan Magyarország területén találhatók, mégis az egész emberiség a tulajdonosuk. Az első magyarországi helyszínekként 1987-ben a budapesti Duna-partok, a budai vár, valamint Hollókő-Ófalu és környezete került világörökségi védelem alá.
Magyarország eddig főként a hatósági védelemben jeleskedett, de a kulturális örökség kezelésében, aktív használatában nem. A világörökségi védettség épp ez utóbbira taníthat, ami nemcsak szakmai, hanem jogi kötelesség is. Az örökségvédelemre 2013-ban is nagy feladat vár, ekkor kell elkészíteni a világörökségi helyszínek kezelési terveit. Magyarország példát mutat a világban arról, miként kell törvény alkotni a világörökség védelméről.
A kiállítás tablói a nyolc magyar helyszín örökségi értékeit, múltját, jelenét mutatják be, így Budapestet és Hollókőt, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, Pécs ókeresztény temetőjét, a Fertő-kultúrtájat, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájat.
A tárlat 2013. május 31-ig látható Budapesten, majd más városokban is bemutatkozik.