Pillanatok alatt összeragasztanak minden anyagot?

Ez túlzás. Valóban gyorsan kötnek, de 1-2 perc kell a szilárd kötéshez, mégpedig elmozdulás-mentesen. A terhelhető kötéshez viszont legalább még egy órát kell várni.

A fix szorító erő és a mozdulatlanság lényeges, különben a felületek eltávolodhatnak egymástól, és a hézagban gyengébb lesz a kötés.
Mivel a pillanatragasztók megszilárdulás után többnyire ridegekké válnak, fontos, hogy a lehető legvékonyabb rétegben létesítsenek kapcsolatot a darabok között.

A sima felületet ajánlatos finoman felérdesíteni, ami elősegíti a ragasztóanyag tapadását. A tiszta, zsírmentes felületek alapvetően fontosak, az alkoholos lemosás feltétlenül ajánlott!

Minden összeragasztanak! Ezt sokan hiszik, pedig a valóság sokkal árnyaltabb. Vannak eleve olyan zsíros tapintású anyagok, amelyeket a pillanatragasztók csak gyengén összetapasztanak, és már kis terhelésre újból elválnak egymástól. A porózus felületű anyagoknál sem jó a hatásfokuk

A pillanatragasztó anyagát cián-akrilátnak hívják, a nagy trükkje pedig az, hogy egészen kevés víz hatására is beindul benne az anionos polimerizáció. Ez magyarul annyit jelent, hogy simán a levegőből, pár másodperc alatt fel tud venni annyi nedvességet, hogy a benne levő aránylag kis méretű molekulák irdatlanul hosszú molekulaláncokká, azaz polimerekké álljanak össze.

Ezt mi úgy érzékeljük, hogy a nyúlós állagból szupergyorsan megszilárdul az anyag, és levakarhatatlanul hozzáragad ahhoz, amihez éppen érintkezik. Amíg viszont a tubusban pihen, légmentesen lezárva, marad az eredeti állapotában. Tehát a nyitva hagyott tubusban a pillanatragasztó nem "beszárad", azaz távozik belőle a nedvesség, hanem éppen ellenkezőleg, azért keményedik meg, mert vízhez jut.

Barack Obama amerikai elnök kitünteti Harry Coover vegyészt a pillanatragasztó felfedezéséért:

A cián-akrilát tulajdonságai jónak tűntek, de az anyag extrém ragadóssága miatt nehéz volt vele dolgozni, Coover így a teljesen logikus reakció ("Akkor csináljunk belőle ragasztóanyagot!") helyett inkább kudarcnak ítélte, félretette, és más anyagokkal kísérletezett tovább.

A szuperragasztó képlete kilenc évig hevert az íróasztalfiókban, mígnem 1951-ben egy új projekthez újra elővette. Ekkor éppen olyan hőálló műanyagokat kutatott, amiket repülőgépek pilótafülkéinek az ablakaihoz lehet felhasználni. Rövid kísérletezés után a cián-akrilátot ismét csak elvetették, mert a ragadóssága miatt a gyakorlatban használhatatlan volt. Coovernek ekkor jött az isteni szikra: ha már annyira ragad, legyen belőle ragasztó.

Innen már csak újabb hét év kellett, hogy az Eastman Kodak (igen, a filmes kamerák korszakának ikonikus cége) védjegyeztesse, 1958-ban piacra dobja, majd a mérsékelt siker után eladja a licencet a Loctite cégnek - ami aztán Super Glue néven világsikerre vitte.

A pillanatragasztó legbizarrabb felhasználási módját a vietnami háborúban fedezték fel harctéri orvosok.

A spré formájú ragasztó egy nyílt sebre fújva pillanatok alatt megállította a vérzést. Bár emellett súlyos bőrirritációt okozott, illetve amikor eltávolították, hogy rendesen kezelni lehessen a sérülést, még csúnyábban feltépte azt, rengeteg katona életét mentette meg szimplán azzal, hogy nem véreztek el, míg a kórházba jutottak.

Később ennek nyomán az amerikai városi folklórban elterjedt, hogy a pillanatragasztót tulajdonképpen a felcserek találták fel a második világháborúban, de ennek semmi valóságalapja nincs.

Coover később még több mint 400 találmánnyal örvendeztette meg a világot, becslések szerint a Kodak 2-2,5 milliárd dollárt keresett ezeken.

Hogyan távolítsuk el a pillanatragasztót bőrről?

A bőrünk viszonylag gyakran érintkezésbe kerül a pillanatragasztóval. Az összeragadt ujjakat nem érdemes erőszakkal szétválasztani. Tegyék kezük érintett területét meleg vízbe. Ilyenkor a bőr zsírt bocsát ki, ami segít a ragasztó eltávolításában. A maradék ragasztót acetonos körömlakklemosóval távolíthatják el. Ezt a módszert akkor is alkalmazhatják, ha cipőről szeretnék eltávolítani a ragasztót.

Hogyan távolítsuk el a pillanatragasztót a műanyagról?

Kitűnő alternatíva az alkohol. Elég pár cseppet önteni egy rongyra, mellyel át szeretnék törölni a ragasztós területet. Annak meg kellene lágyulnia, melynek köszönhetően eltávolíthatóvá válik. Az esetleges maradékot szappanos vízzel le tudják törölni.

A pillanatragasztót eltávolítása autóról

A ragasztó eltávolítására szolgáló szerek az atutó lakkják is megsérthetik. Biztosabb tehát a mechanikus eljárás, amely a ragasztó óvatos és aprólékos lecsiszolását jelenti. A másik lehetőség a ragasztó eltávolító használata. Vigyék fel a ragasztóra, majd hagyják hatni kb. 3 órát, hogy ne érje el a lakkot is. Ez után próbálják meg óvatosan eltávolítani a ragasztót.

Hogyan távolítsuk el a pillanatragasztót a textíliáról?
Egy csepp ragasztó esetében segíthet, ha rögtön vízbe mártják a textíliát. Így a foltnak fel kellene oldódnia. Amennyiben ez nem válik be, akkor próbálkozzanak acetonnal, de csak óvatosan, hiszen nem minden anyag bírja. A körömlakklemosó is segíthet. Ruhák esetében is használhatnak ragasztó eltávolítót, mely már több ruhát is megmentett.

A legjobb és leggyorsabb eltávolítás módszere
A fentebb említett módszereket bármikor használhatják, ha nincs kéznél pillanatragasztó eltávolító. Speciális esetekre lett kifejlesztve, ezért mindig onnan távolítja el a ragasztót, ahonnan szükséges, ill. a rosszul összeragadt részeket is helyrehozhatjuk vele. Gyorsan eltávolítja a ragasztó okozta foltokat a ruhákról, bútorokról, de még az ujjakról is!

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában vagy saját oldalán!