A megyei szintű műveletirányítás rendszerének elindítása óta a 105-ös segélyhívószámra érkező hívások nem az egyes hivatásos tűzoltó-parancsnokságokra futnak be, hanem a megyei műveletirányítási központba.
Annak, hogy a segélyhívásokat nem az egyes tűzoltóságok, hanem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok kezelik, sok más mellett az az előnye, hogy a korábbinál nagyobb arányban lehet az önkéntes erőket a káresemények felszámolásába bevonni. A műveletirányító szakemberek ugyanis tágabban képesek a kialakult helyzetet, káreseményt, illetve annak kezelését és felszámolását értékelni, a megyei lehetőségek egészét ismerve képesek a beavatkozást megszervezni. Ennek egyik eleme, hogy az úgynevezett „nem időkritikus” káreseményekhez, amelyeknél nem áll fenn közvetlen életveszély, a korábbinál gyakrabban riasztanak önkéntes egységet. Ilyenek a kisebb kiterjedésű szabadtéri tüzek, a vízeltávolítást igénylő esetek, vagy a kidőlt fa okozta veszélyhelyzetek. A mentő tűzvédelem hatékonyságát nagyban növeli az önkéntes tűzoltó egyesületek és a mentőcsoportok bevonása a katasztrófavédelem feladatrendszerébe.
A megyei műveletirányítási rendszer bevezetésének eredményei már tavaly jelentkeztek, igazolják ezt a statisztikai adatok is. Javult a műveletirányító szakemberek szakmai és helyismereti felkészültsége, ami a szándékosan megtévesztő jelzések számában is megmutatkozott: míg 2012-ben húsz, 2013-ban már csak 8, 2014-ben pedig öt szándékosan megtévesztő jelzés érkezett be a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére. A tendencia javulásához az a jogszabályi változás is hozzájárult, amelynek életbe lépése óta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok minden félrevezető jelzés esetén feljelentést tesznek, a megtévesztő telefont kezdeményezőkkel szemben pedig komoly büntetést maga után vonó eljárás indul.
Nagy előrelépést jelentett Nógrád megye mentő tűzvédelmében, hogy 2013-2014 években a már meglévő salgótarjáni és balassagyarmati hivatásos egységeken felül további négy kezdte meg működését, így tehát Nógrád megye hat helyszínén áll rendelkezésre jelenleg katasztrófavédelmi egység, jóval hatékonyabbá és gyorsabbá téve ez által a kárfelszámolást. 2013. január elsején hivatásos tűzoltó-parancsnokság kezdte meg működését Pásztón, majd 2013. július 1-jén elindult a rétsági katasztrófavédelmi őrs, 2013. október 1-jén a berceli katasztrófavédelmi őrs, majd 2014. július 1-jén a szécsényi katasztrófavédelmi őrs.
A három hivatásos tűzoltó-parancsnokság és három katasztrófavédelmi őrs működésének köszönhetően számottevően sikerült csökkenteni az úgynevezett fehér foltok mennyiségét. A létrehozott és rendszerbeállított katasztrófavédelmi őrsök miatt megváltozott a tűzoltó-parancsnokságok elsődleges működési területe, ezzel közelebb kerültek egymáshoz a működési és az illetékességi területek határai, így újabb önkéntes tűzoltó egyesületek kerültek az igazgatóság működési területéhez. A működési területek szerinti parancsnokságok megújították az egyesületekkel az együttműködési megállapodásokat, emelkedett nőtt is azoknak az önkéntes tűzoltó egyesületeknek a száma, amelyek együttműködési megállapodást írtak alá az igazgatósággal. 2012-ben 13, 2013-ban 16, 2014-ben pedig már 18 önkéntes egyesülettel van érvényben II-es kategóriás megállapodás, ami azt jelenti, hogy ezek az egyesületek támogatóként jelennek meg a káreseteknél: önállóan nem végezhetnek beavatkozást, hivatásos egységgel közösen vehetnek részt a kárfelszámolásban.
A műveletirányítási rendszer megyei szintre emelésével megnőtt a lehetősége annak, hogy a hivatásosok mellett önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok is részt vegyenek a beavatkozásokban. A műveletirányítók ugyanis jól ismerik a megyében működő valamennyi tűzoltóságot, így a telefonálótól megszerzett információk birtokában könnyen el tudják osztani a rendelkezésre álló erőket, eszközöket.
A megyei műveletirányítási rendszer létrehozása, illetve az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjainak SMS üzenetben történő értesítése egyaránt javította Nógrád megye, sőt egész Magyarország tűzvédelmét. Az őrsök belépésével rövidült a tűzoltók kárhelyszínre érkezésének ideje, amelynek köszönhetően kevesebben haltak meg vagy sérültek meg tűzben, tűzeset következtében, vagy műszaki mentés kapcsán. 2012-ben 10 ember vesztette életét, 2013-ban 17, míg tavaly ez a szám 6-ra csökkent megyénkben. A sérültek száma 2012-ben 66 fő, 2013-ban ez a szám 57-re csökkent, majd 2014-ben kisebb emelkedés figyelhető meg, hiszen 71-re nőtt ez a szám, azonban a megmentettek számában példaértékű emelkedés követhető nyomon: 2012-ben 27, 2013-ban 47, 2014-ben pedig 67 személyt sikerült a Nógrád megyében készenléti szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóknak megmenteni.
A 2014-es hivatásos tűzoltói vonulási adatokat tekintve elmondható, hogy Nógrád megyében összesen 1111 esemény történt, ebből 545 műszaki mentés, 566 tűzeset, ebből a műszaki mentéshez tartozó téves jelzés 17 darab, szándékosan megtévesztő jelzés 1 darab, a tűzesethez tartozó téves jelzés 110 darab, szándékosan megtévesztő jelzés 4 darab volt. A téves tűzjelzést 76 alkalommal automata tűzjelző berendezés adta, nyolccal több esetben, mint 2013-ban. A műveletirányításhoz érkezett összes bejelentés 5,91 %-al több az előző évhez képest. Tűzesettel kapcsolatban 28,48 %-al kevesebb, műszaki mentéssel összefüggésben 26,38 %-al több bejelentés érkezett. A számszerű adatokat tekintve 2013-ban összesen 1049 esemény történt, amelyből 632 tűzeset, 417 műszaki mentés. A téves és a szándékosan megtévesztő jelzések száma 6,28 %-al csökkent a 2013-as évhez képest.
Az elmúlt öt évet vizsgálva (2010-2014. év között) a tüzesetek vonatkozásában a 2012-es esztendő (1409 esemény) hozott kiugró értékeket. Ennek oka a 2012-es év rendkívül száraz időjárása volt. A tavalyi évben az időjárási körülmények már kevésbé befolyásolták a statisztikai adatok alakulását, így már szembetűnőbb eredménye látható a hatékony megelőző és lakosság tájékoztató tevékenységnek. Az eltelt időszak alatt összesen 252 tűzeset történt szabadterületen, ami a 2012 évi szabadterületi tüzek 25,69%-a. Az összes szabadterületen történt tűzből 191 esetben érintett erdő és vegetáció területet.
Szén-monoxid mérgezés gyanúja miatt összesen öt alkalommal vonultak egységeink lakossági bejelentésre, valamennyi a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság működési területén történt. A mérgezések kapcsán összesen három fő került veszélybe és megmentésre, közülük két embert kellett kórházba szállítani. Szén-monoxid-mérgezés miatt nem történt elhalálozás megyénkben.
Kéménytűz 37 esetben történt, melyek kapcsán szervezeti egységeink megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A kéménytüzek hatósági eljárása során az esetek közel száz százalékánál megállapítható volt a kéményseprő ipari szolgáltatás elmaradása, ami újabb hatósági intézkedéseket vont maga után.