A fűtési szezon beindultával a szén-monoxid-veszély ismételten fenyegeti a háztartásokat. A korábbi adatok szerint évente több mint százan szenvednek mérgezést; csak Pest és Nógrád megyében 30–40-en belehaltak a gáz belélegzésébe. A kockázat azonban kellő körültekintéssel minimálisra csökkenthető.
A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél kicsit könnyebb, nem irritáló gáz, amely a tökéletlen égéseknél keletkezik. Korábban a széntüzelésű kályhák és tűzhelyek okozták a legtöbb mérgezést, manapság azok a kazánok és vízmelegítő bojlerek jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek nyílt lánggal működnek és a lakás belső levegőjéből nyerik az égéshez szükséges levegőt. Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületé nek elnöke elmondta lapunknak, az ünnepek környékén történik a legtöbb mérgezéses eset, amikor az emberek sokat tartózkodnak otthon, intenzíven fűtenek, és a nagy főzések idején sok olyan berendezést használnak, amelyek megváltoztatják a levegő áramlását a lakásban. Mint azt dr. Róna Kálmán igazságügyi és klinikai toxikológus szakértőtől megtudtuk, a gáz belélegzése már alacsony koncentrációban is erősen befolyásolja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitását, így viszonylag gyorsan halált okozhat. A szén-monoxid toxikus hatását számos tényező befolyásolja, a csecsemők, illetve bizonyos betegségekben szenvedők, például a vérszegények vagy szív- és érrendszeri problémákkal küzdők érzékenyebbek mérgező hatására. A legnagyobb baj, hogy a tüneteket gyakran nem ismerik fel a mérgezést szenvedők, vagy már nem képesek segítséget kérni. Ha belélegezzük a gázt, fejfájás, izomgyengeség, lüktető érzés a halánték táján, ájulás és hányinger jelentkezhet. Enyhébb mérgezés esetén a beteg állapota napokon belül rendeződhet, súlyosabb mérgezés után azonban kómás állapot és maradandó központi idegrendszeri elváltozások is beállhatnak. A mérgezést túlélőknél előfordulhat még látáscsökkenés, demencia, valamint memóriazavar is. Amenynyiben érzékeljük magunkon a tüneteket, és van olyan berendezés az otthonunkban, amelyre okkal gyanakodhatunk, mielőbb ki kell menni a szabad levegőre és ki kell szellőztetni a lakást, de a legfontosabb az orvosi segítség kérése.
Komoly gondot jelent, hogy a háztartásokban a kazánok, bojlerek karbantartottsága nem megfelelő, ráadásul az emberek sokszor nem segítik a kéményseprők munkáját, akiknek így nem sikerül ellenőrizniük a kémények állapotát és üzemeltetési körülményeit. Vidra Zoltán elmondása szerint a spórolás is nagy szerepet játszik a veszély növekedésében, mivel az emberek a gázárak növekedtével egyre nagyobb számban szigetelik a nyílászáróikat, pedig a résekből érkező levegő utánpótlást biztosít az égéshez. „A szigetelés egyenes következménye, hogy a lakásban rosszabb lesz a levegő, ezért elszívókat és ventilátorokat szerelnek be, amelyek a szagok mellett a szükséges levegőt is kiszívják, így az égéstermékek sem tudnak megfelelően távozni a helyiségekből” – mondja Vidra. A szakértő szerint a baj megelőzhető, ha a fűtési szezon előtt ellenőriztetjük és rendszeresen karbantartatjuk a készülékeinket, és ha szakértő bevonásával szereltetjük be a páraelszívót vagy más, a levegő útját befolyásoló szerkezeteket.
A már mindenhol kapható szén-monoxidjelzők hasznosak lehetnek, de hamis biztonságérzetet adhatnak a családoknak. A csak egy ponton felszerelt jelzők csak az adott helyen érzékelik a bajt, zömében elemmel működnek, és nem biztos, hogy észrevesszük, ha lemerülnek, ráadásul hamis jelzést is adhatnak bizonyos vegyszerek használatakor.

Forrás: Vasárnapi Hírek, Ujvári Sándor felvétele