Puskás Tivadar jóvoltából már 25-30 évvel a vezeték nélküli rádiózás megindulása előtt broadcasting-szolgálat működött.

Ugyanis, amit a vezeték nélküli rádiózás (broadcast) megteremtett, azt a Puskás Tivadar Telefon-hímondója vezetékek segítségével valósította meg.

Amikor Edison munkatársa volt, még Edison a telefonban csak két ember közötti összeköttetés eszközét látta, Puskás már a tömegek ugyanabban az időben történő érintkezésének megvalósíthatóságát látta meg benne.

Magyarországon 1893-ban szervezi meg az önálló stúdiót és 1893. február 15-én szólal meg első alkalommal a Telefon-hírmondó, amelynek központja a Magyar utca 6. számú ház néhány szobácskája.

A szolgáltatás beindulásakor még nem ismerték a rádiócsövet és így az erősítőt sem, csupán a szénmikrofon jelét továbbították a kiépített vezetékhálózaton. Ezért a bemondóknak sokszor igen hangosan kellett beszélniük, hogy egyáltalán érthető legyen az elhangzott szöveg.

Az 1910-es évek közepétől már erősítőt használtak, amely lehetővé tette más műsorok, hangversenyek, helyszíni közvetítését is.

1925. december 1-jén a Telefonhírmondó Rt. egyesült az induló Magyar Rádióval és ettől a naptól kezdve "Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt." néven működik.

Most jöjjön néhány korabeli eszköz:

abc