A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár, ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengueláz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése is - idézi az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb szakirodalmat összegező javaslatát az MTA közleménye.
Abban az esetben, ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint három Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik, hiszen a klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.
A hőhullámok és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség.
A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.
Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkenti az emberiség az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya, de ha fokozódik az üvegházgáz-kibocsátás, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen vidékeken élni a század végén.
Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudás alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.
Az EASAC javaslatai alapján szénmentes gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak széndioxid, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti, hiszen ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40 százalékkal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség.
A szakemberek több zöldség-gyümölcs fogyasztást is javasolnak, mivel ez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos olyan vírus, mint az agyvelőgyulladás, a csikungunya-, a dengueláz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.
A jelentés megállapítja továbbá, hogy a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.