A vadászat megszállotja volt.

A páratlan műveltségű gróf minden volt, csak nem forradalmár, még kevésbé szent, hiszen költötte a pénzt – amíg volt... –, nagykanállal habzsolta az életet.

Először Pesten iratkozott be az egyetemre, majd Münchenbe került a gazdasági akadémiára, onnan Cambridge-be, az egyetem – mellé... Sok főiskolába járt, de semmiről sincs bizonyítványa, viszont németül és angolul anyanyelvi szinten beszélt, és az afrikai túráknak köszönhetően szuahéli nyelven is megértette magát.

Széchenyi Zsigmond nem regényeket, hanem útleírásokat írt, de az élete is kész regény, amelynek legizgalmasabb jeleneteit fényképeken örökítette meg, merthogy fotósnak is elsőrangú volt.

Hertelendy Margit és Széchenyi Zsigmond - Gyorgyevics Tamás gyűjteménye

Széchenyi egy óriás majomkenyérfa előtt Kenyában

Kevesen tudják, hogy Széchenyi második afrikai vadászexpedíciójára, amit a Csui!... című remek könyvben örökített meg, Genovából egy hajón utazott Kittenberger Kálmánnal, a másik nagy Afrika-vadásszal, akinek Horthy Jenő és Horthy István, a kormányzó fia volt az útitársa, Széchényié pedig Károlyi István. Széchenyi és a csaknem húsz évvel idősebb Kittenberger egy kabinban is laktak a hajón. Kittenberger közel harminc évig a Nimród vadászújság főszerkesztője volt.

Széchenyi az öt elefántagyarpárral a háborúban elpusztult Istenhegyi úti villája előtt -Hack Robert / Gyorgyevics Tamás gyűjteménye

A gróf 1947-től vadászati felügyelő, majd szakmuzeológus lett kitelepítése után; 1950-ig még az Országos Erdőközpont vadászati felügyelője lehetett. 1951-ben kitelepítették Tiszapolgárra egy tyúkólba – megérkezésekor még a tyúkok is benne voltak.

Öt hónap után másik kényszerlakhelyre költözhetett, Balatongyörökre, ahol ismerősei befogadó nyilatkozatot tettek. 1952 novemberében elhurcolta a rendőrség, majd 1953 április elején két hónapra átvitték a sopronkőhidai fegyházba, később visszakerült a toloncházba, ahonnan június 13-án szabadult. Vissza kellett költöznie Balatongyörökre, ott élt 1959 tavaszáig, ott ismerte meg második feleségét, Hertelendy Margitot.

1960-ban a Dénes István vezette expedícióval megint eljutott Afrikába. 1964-ben vezette utolsó afrikai gyűjtőútját, amelyen felesége is részt vett és fotózott, sőt egy Leicával filmezett is.