A két testvérváros polgármestere és a gliwicei püspök jelenlétében megtartott szoboravatáson a lengyel-magyar kapcsolatok folyamatosan megújuló hagyományára mutattak rá.
Magyarország krakkói főkonzulja, Körmendy Adrienne arra emlékeztetett, Salgótarján és Gliwice kapcsolatai a Magyarországgal 1956-ban tanúsított lengyel szolidaritásra vezethetők vissza. Mint mondta, “a 131 áldozatot követelő salgótarjáni sortűz után hatalmas méretű, spontán tüntetéseknek volt helyszíne Gliwice, erre vezethető vissza az 1991-ben kötött testvérvárosi megállapodás”.
Az erdélyi fejedelmet és lengyel királyt ábrázoló, Bóna Kovács Károly által készített szobrot eredetileg 1933-ban állították fel Salgótarjánban. Az időközben megrongálódott emlékművet 2002-ben cserélték Erdei Sándor szobrászművész által készített másolatra. A másolatot Salgótarján polgármesterének a kezdeményezésére ajándékozzák oda a lengyel testvérvárosnak.

Vissza a kezdőlapra