Hollywood aranykorának egyik legnagyobb rendezője, akinek tíz alkotása volt versenyben az Oscar-díjért, My Fair Lady című munkája pedig minden idők egyik legsikeresebb filmmusicalje.

A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment.1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő.

Korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra.

Egy ideig statiszta volt a Metropolitan Operában, a Broadwayn segédrendezőből küzdötte fel magát a rendezők közé. Az ő nevéhez fűződött F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regényének első színpadra állítása 1926-ban, az évtized végéig további hat darabot rendezett.

Az új tehetségeket kereső filmipar Hollywoodba csábította, itt a szintén magyar származású Adolph Zukor által alapított Paramount Pictures stúdióban dialógusrendezőként kezdett dolgozni, egyebek között a Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús filmben. Rendezőként 1930-ban a Tarnished Lady című filmdrámával mutatkozott be, de nehéz természete miatt hamar összekülönbözött a vezetéssel, s amikor egyik filmjét újrarendeztették, az RKO, majd az MGM stúdióhoz szerződött.

Az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint a Katharine Hepburnnel készült Búcsú a szerelemtől. Kedvenc színésznőjével tíz közös munkát jegyzett, köztük volt a Vacsora nyolckor és a Fiatal asszonyok, utóbbiért jelölték először Oscar-díjra 1933-ban.

A film érdekessége, hogy abban Lukács Pál, az egyetlen Oscar-díjas magyar színész egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is énekelt, amelynek szövegét Lukács ültette át németről angolra. Cukor elkészítette a Dickens: Copperfield Dávid, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Dumas: A kaméliás hölgy című műveinek filmváltozatát, utóbbi címszerepét másik kedvenc sztárja, Greta Garbo alakította.

Ő rendezte a hallgatag és titokzatos svéd díva utolsó filmjét, A kétarcú nő című romantikus vígjátékot is – a közönség nem díjazta a filmcsillag műfajváltását, ő pedig örökre hátat fordított Hollywoodnak.

Előszeretettel filmesített meg színdarabokat:

Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) 1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-el és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet.

A Broadway-on megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garboval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal.

Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicelváltozatának a megrendezésére.

A szinte minden műfajban remeklő Cukor ars poeticája így szólt:

„Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson.”

A szakma is méltányolta, a legjelentősebb filmes kitüntetések mellett megkapta a televíziós Emmy-díjat (1975), valamint az amerikai rendezők céhének életműdíját (1981), 1982-ben életművéért a velencei nemzetközi filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjjal tüntették ki. 1960 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát.

A magánéletében rendkívül népszerű bonviván Cukor hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot. Keresztlánya a művészi pályát választó Mia Farrow színésznő volt.

George Cukor 1983. január 24-én, 83 éves korában szívinfarktus következtében halt meg Los Angelesben. A kaliforniai Glendale-ben lévő Forest Lawn temetőben helyezték örök nyugalomra. Legutóbb 2019-ben a Gázláng című filmjét vették fel az amerikai kongresszusi könyvtár által létrehozott filmregiszterbe, így immár kilenc alkotását is az amerikai filmörökség részeként tartják számon.