A hirtelen „rájuk szakadt” pluszpénzekből pedig több mint 500 millió forintot osztanak szét a korábban az elvonások miatt a megszűnés határára került folyóiratoknak. Bús Balázs, az NKA frissen visszatért alelnöke arról is tájékoztatta az Indexet, hogy 2025. január 1-től átalakul a szervezet.

Alig tért vissza a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki székébe Bús Balázs, máris összehívta a szervezet legfőbb döntéshozói szervét, az NKA Bizottságát. „A 2024. október 31-i ülésen részt vett Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke, valamint Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke is, és több fontos határozat született” – tájékoztatta az Indexet Bús Balázs.

Döntést kellett hozni például arról, hogy mi legyen az októberi rekordösszegű ötöslottó-nyeremény után befolyt bevétel sorsa. A hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozására elkülönített állami pénzalap fő bevételi forrása ugyanis jelenleg az ötöslottó-szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. Összesen 1,88 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

Meghívásos pályázat
Bús Balázs elmondta: az idő rövidsége miatt a kulturális fesztiválok meghívásos alapon pályázhatnak 700 millió forintra, és első körben azoknak biztosítanak lehetőséget, akik tavaly is kaptak támogatást. Erre azért van szükség, hogy időben el tudják kezdeni a jövő évi programok szervezését.

A kiemelt jelentőségű folyóiratok hasonló módon jutnak hozzá a támogatáshoz. Meghívásos rendszerben ezek a periodikák kapják az úgynevezett visszafizetésből keletkezett bevételt, illetve a szerzői jogdíjakból származó tartalékkeretet is, így összesen több mint 500 millió forint jut a folyóiratoknak.

Az NKA az erről szóló határozatában 45 lapot sorol fel: a szépirodalmi kiadványok közül pénzhez jut többek között az Alföld (6,8 millió), a Hitel (15,8), a Jelenkor (6,8) a Kortárs (15,8), a Magyar Napló (15,8) és a Tiszatáj (15,8) is. A Filmvilág 2,35 milliót kap, a Magyar Teátrum 22,8 milliót, a Kommentár 34,8 milliót. A kiemelt jelentőségű folyóiratoknak ráadásul hároméves távlatban, 2027-ig biztosítják a forrásokat, ehhez a korábbi évek gyakorlatának megfelelően évi 400 millió forint erejéig vállalnak előzetes kötelezettséget.

Mint azt korábban megírtuk, az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt 130 pontos határozatcsomagban foglaltak miatt estek el 1,8 milliárd forintos többlettámogatástól a folyóiratok, és az ügy folyományaként hangos vita alakult ki Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Ungár Péter, az LMP társelnöke között.

A kollégiumi keretátcsoportosítások következtében 46 millió forintot kap a Roma Holokauszt 80 című rendezvénysorozat.

Átalakul a Nemzeti Kulturális Alap
Bús Balázs arról is tájékoztatta az Indexet, hogy átalakul az NKA struktúrája: az eddigi 23 helyett hét kollégium lesz, amelyek minden fő kulturális területet lefednek. Az alelnök elmondása szerint a 2016-os kettős felosztás, ami művészeti és nem művészeti területekre osztotta az NKA kollégiumi struktúráját, mára aktualitását vesztette. Az új művészeti tematikájú főkollégiumok a következők:

- Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma;
- Előadó-művészetek Kollégiuma;
- Épített Örökség Kollégiuma;
- Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma;
- Közgyűjtemények Kollégiuma;
- Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma;
- Vizuális Művészetek Kollégiuma.

A jelenlegi tagság 140 fő, és a 23 kollégium fenntartása megközelíti a 160 millió forintot. A tagok többségének 2024. december 31-én lejár a négyéves mandátuma, az új tagság tehát már az új struktúrában kezdi meg – az eddigieknél olcsóbb, rugalmasabb és a műfaji átjárást biztosító – működését.

Bús Balázs szerint az NKA figyelembe akarja venni, hogy a kultúra komplex dolog: olyan szövet, amelynek szálai egy-egy művészeti ágat is jelenthetnek, de ezekkel önmagukban, izoláltan egyre kevesebbszer találkozunk.

Az elmúlt években láttuk, hogy a szűkebb tematikák mentén szerveződő kollégiumok munkája a források végletes elaprózódását hozta, és a támogatásokat megcsontosodott formulák mentén osztotta el. A most bevezetendő tematikus egységek a párbeszéd újraindítására sarkallják a szakmák képviselőit. Azt szeretnénk, ha érdemi és termékeny szakmai viták platformja lenne az NKA. És azt is szeretnénk, ha a források elosztása más szakmai területek figyelembevételével történne meg"

– mondta az alelnök. A tagok nem feltétlenül cserélődnek le, régiek is folytathatják a munkát, sőt Bús Balázs szerint jó is, ha vannak már tapasztalattal rendelkező tagok is a kollégiumokban.

A struktúraváltással kerül sor az új tagok pótlására is: mint azt megírtuk, Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színművész és Rihay-Kovács Zita, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) volt ügyvezető titkára is lemondott a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) színházi kollégiumi tagságáról, miután kiderült, hogy a független színházak közül több mint harminc hiába pályázott az NKA-hoz támogatásra. Bús Balázs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg is hat színházi pályázati kiírás van érvényben.

A bizottságokba a tagok egyharmadát továbbra is a miniszter kéri fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.

Mindemellett meghosszabbítják a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának munkáját, amelynek működése a legutolsó hároméves periódus lejártával 2024. december 31-én érne véget. A kollégium feladata a könnyűzenei utánpótlás kinevelése, fellépéseik támogatása: működésüket újabb három évvel, 2027. december 31-ig hosszabbították meg.

Címlapfotó: Bús Balázs 2022. február 18-án
Fotó: Papajcsik Péter / Index