Gyászjelentését maga Morricone fogalmazta meg jóval halála előtt.

Én, Ennio Morricone, meghaltam. Közlöm ezt minden barátommal, akik közel álltak hozzám és azokkal is, akik távolabb vannak és nagy szeretettel küldöm nekik üdvözletemet. Lehetetlen mindenkit megnevezni.

Egyetlen oka van annak, hogy így búcsúzom el mindenkitől, és hogy privát temetést akarok: nem akarok zavarni.

2020. július 6-án hozták nyilvánosságra, miután a világhírű zeneszerző 91 éves korában belehalt a combcsonttörése miatt fellépő komplikációkba. A Maestro semmit sem bízott a véletlenre, így arra is kitért, hogy szűkkörű búcsúztatást szeretne.

Ez pedig sokmindent elárul Morricone szerény természetéről, aki a világsikerek ellenére is megmaradt annak a zene iránt a végletekig elkötelezett, alázatos, önmagában sokszor kételkedő és kritikus embernek, aki a kezdetektől volt.

Nagyságáról sokat mond az is, ahogyan pályatársa, a fiatalabb generációt képviselő másik világhírű zeneszerző, Hans Zimmer búcsúzott tőle.

Le vagyok sújtva. Ennio ikon volt, és az ikonok nem tűnnek el, azok örökké élnek.

Apja maga is zenész volt, zenekari trombitás és már viszonylag korán elkezdte tanítani fiát különböző hangszereken játszani. Morricone hatévesen komponálta első művét, apját pedig, aki sokat játszott éjszakai bárokban is, hogy eltartsa családját, a későbbiekben gyakran helyettesítette – szó szerint a nulláról indult a világsiker felé vezető úton.

Annak ellenére, hogy a konzervatóriumban trombitaművészként végzett, már tanulmányai alatt is zeneszerzőnek készült. Ettől a szándékától pedig senki sem tudta eltántorítani.

Hitt a kemény munkában, rengeteget dolgozott. Hivatásához pedig ugyanolyan hűséges volt, mint a magánéletében családjához. 1956-ban feleségül vette Maria Traviát, akitől négy gyermeke született, és aki később férje alkotótársává vált, majd haláláig kísérte a Maestrot az úton.

Morricone egyszerű életet élt római lakásában.

Minden reggel 4:30-kor kelt, egy kiadós séta után pedig az asztalához ült és órákon át komponált. Keveset utazott, több mint öt évtizedes pályafutása során hiába dolgozott a legismertebb hollywoodi rendezőkkel, sosem hagyta el végleg a hazáját.

1986-ban - Forrás: Getty Images/Vittoriano Rastelli/CORBIS/Corbis

Úgy szerezte legismertebb filmzenéit, hogy egyetlen képet sem látott az adott alkotásból.

A filmipar zeneszerzői elitjébe tartozott évtizedek óta.Egyike volt azoknak a zeneszerzőknek, akik rendezői kérésre komplett zenekari partitúrát tudnak készíteni – és szükség esetén le is vezényelni –, képesek szinte varázsütésre megérezni, mire van szükség egy alkotásban. Olyan zeneszerzőkről van szó, akik anélkül komponálnak, hogy látták volna előtte a forgatókönyvet, hovatovább, akiknek a valódi munkája maga a forgatókönyv, ami a zenéjük alapján formálódik.

Így született Morricone első nagy sikerű filmzenéje is, amit Sergio Leone kérésére írt az Egy maréknyi dollárért című filmhez, amihez hamarabb megvolt maga a zene, minthogy egyetlen képkockát rögzítettek volna a filmből.

A jeleneteket ugyanis célzottan a zenéhez igazodva vették fel, ami Morricone esetében sosem csak aláfestésként, hanem dramaturgiai elemként szolgált.

Később is sok filmzenéje született úgy, hogy csupán a történetet ismerte, de egyetlen jelenetet, képet sem látott a filmből. Nem véletlen, hogy ha meghalljuk egy-egy ikonikus filmjének a címét, előbb csendül fel a fülünkben a dallam, amit szerzett hozzá, minthogy eszünkbe jutna egy adott képkocka a filmből.

2001-ben - Forrás: Getty Images/Robin Little/Redferns

Amikor a BBC riportere arra kérte, meséljen egy-egy művéről, mosolyogva annyit felelt: a zenéről nem lehet, nem érdemes beszélni, azt hallgatni kell, átélni, élvezni.

Annak ellenére, hogy nevét sokan az úgynevezett spagettiwesternhez kötik – ezt a kifejezést egyébként utálta –, a munkássága műfajilag jóval sokszínűbb azoknál a műveinél, amiket híres westernjeihez,

a Volt egyszer egy Vadnyugathoz, a már említett Egy maréknyi dollárért című filmhez és

A Jó, a Rossz és a Csúfhoz szerzett.

Ő írta A profi filmzenéjét,

zenét szerzett a magyar Sorstalanság című alkotáshoz,

sokat dolgozott Quentin Tarantinóval, és kevesen tudják, de kooperált például olyan popzenei előadókkal is, mint Paul Anka, a görög Demis Roussos vagy a Pet Shop Boys.

Annak ellenére, hogy ötször jelölték Oscarra, az első szobrot mégsem egyetlen filmért, hanem az egész életművéért vehette át 2007-ben.

Külön filmzenei Oscart pedig csak nem is olyan rég, 2016-ban kapott Quentin Tarantino Aljas nyolcasáért.

Emellett számtalan díjjal büszkélkedhet, ám ezek közel sem fejezik ki azt a hatást, amit zeneszerzőként a kultúránkra tett. Sok zeneszerző dilemmája volt a történelem során, hogy a műveik vajon mennyire lesznek időtállóak, mennyire élik őket túl.

Morricone abban a ritka és szerencsés helyzetben volt, hogy még életében láthatta, milyen mély hatást gyakorolt nemcsak a kortársaira, a kultúrára, hanem a társadalomra is, amelyben élt.

Zenéjének varázslata a gondolatokban rejlett – ez pedig minden korban örök.

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃

ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!
Csatlakozzon olvasóinkhoz! Reklám és politikamentesen adjuk a híreket - InfoNógrád híroldal csoport
CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .