Salgótarjánban 1956. december 8-án több ezren tüntettek a Vásártéren az előző éjszaka letartóztatott munkástanácsi vezetők kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A hivatalos adatok szerint közel ötvenen haltak meg, nyolcvanan pedig megsérültek a sortűz következtében, de a kutatások ellenére máig nincsenek pontos adatok. A Pofosz 131-re teszi az áldozatok számát. Salgótarjánban a rendszerváltás óta december 8. városi gyásznap.
A tragikus esemény 58. évfordulóján a programok az Apolló Moziban kezdődtek, ahol a város középiskolás fiataljai tekinthették meg „1956 – a salgótarjáni sortűz” című dokumentumfilmet.
Az áldozatokra emlékezve, december 8-án 11 óra15 perckor egyszerre szólaltak meg a harangok a városban. Az „Lélek harangjai” kezdeményezés hagyományteremtő szándékkal indult útjára – és szólal meg ez után minden évben - leróva tiszteletét a város tragikus sorsú nagyjai előtt. A harangok a Szent József Acélgyári Plébánián, a főplébánia templomban és a Zagyvapálfalvai Jézus Szíve római katolikus templomban szólaltak meg.
Délután a József Attila Művelődési és Konferencia Központ belső klubjában Sulyok László, a POFOSZ Nógrád megyei alelnöke nyitotta meg az „1956 emlékezete - December 8. Salgótarján Gyásznapja” című kiállítást, majd a sortűz áldozatainak lelki üdvéért a római katolikus főplébánián tartottak ökumenikus istentiszteletet.
A Városi Gyásznapon ezúttal nem politikusok és közszereplők, hanem Berki Tibor középiskolai tanuló mondott ünnepi beszédet. Az ifjú szónok a hősökre emlékezve kiemelte, hogy a ma ifjúsága is tisztelettel és megrendülten hajt fejet az áldozatok előtt.

Úgy fogalmazott: a múlt megismerése egyben tanulság is arra, nehogy bárki azért kérje embertársa életét, mert az másként gondol egy szebb jövőre. „Kívánom, hogy ne az emléktáblák, hanem a szép szobrok és virágok városa legyen Salgótarján, ahol többé senkinek nem kell életét adnia a szabadságért” – zárta gondolatait a fiatalember.
Az ünnepség végén az önkormányzat, pártok, civil szervezetek, közösségek, magánszemélyek helyezték el az emlékezés virágait az December 8. emlékműnél.